Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)

Csohány János: Református teológiai fekultás Debrecenben 1914–1950

71

társa volt. Baltazár pedig a keresztény kurzus támadásának kereszttüzében állt.

A teológiai hallgatók létszáma 108 fővel indult 1914/15-ben Aztán még évekig százra sem rúgott. Az 1926/27-es tanévben ismét túllépte a százat, és 1940/41-ig magasabb volt annál.

Három évig a kétszázat is meghaladta. Az 1933/34-es tanévben 207 hallgatóval érte el a csúcsot. 1941/42-től viszont vészesen csökkent. A háború után jött csak újabb fellendülés és az egyetem épületében töltött utolsó tanévben, az 1948/49. tanév

I. félévében 88 hallgató iratkozott be. Nőhallgatók 1924/25 óta tanultak a Hittudományi Karon. Arányuk csekély maradt.

Az ifjúság szociális származása a következő nagyobb kategóriákra oszlik: pap, tanár, tanító - 28%; földműves - 23%; tisztviselő - 19%.

A hallgatók számára a Református Kollégium számos kedvezményes bentlakási helyet és étkezést biztosított. 1940/41-től fokozatosan áttértek a teológusok a kötelező kollégiumi bentlakásra. Abban a tanévben lépett életbe az a tanulmányi szabályzat, amely ötévesre emelte a hittudományi képzés idejét. Más fakultások hallgatói közül is sokan laktak a Kollégiumban. Nekik is ugyanazok a kedvezmények jártak, mint a teológusoknak A bölcsészkar hallgatói számára pedig Országos Református Tanárképző Intézet mőködött a Kollégiumban.

A hittanhallgatók több ifjúsági egyesületben is tevékenykedtek. Túlnyomóan az egyházi egyesületekben az önképzésen, a hitépítés, a belmisszió, a szociális segítés céljából. Mindkét világháborúban önkéntes civilként debreceni hadikórházak-