Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)

Csohány János: Református teológiai fekultás Debrecenben 1914–1950

69

beállítottságáról, és nyíltan beszélt a Hitler elleni szervezkedésekről. A háború után derült ki, hogy az illető Canaris tengernagy ellenállási szervezetébe tartozott.

Teológiai szempontból a tanári kar különféle irányzatokhoz tartozó tagjai abban egyetértettek - Zoványi Jenőt kivéve -, hogy hitvallásos alapon állnak. Többen az erős belmissziós elkötelezettségű, de konfesszionális egyházias, illetve lelki kálvinizmus irányzatához tartoztak. A 40-es évek elejétől a barthiánizmus hódított a Karon, mely élénkítette az egész fakultás tevékenységét, sőt annál sokkal szélesebb körben hatott. Arról viszont sző sem volt a Hittudományi Kar fennállása alatt, hogy az állami egyetemen valamiféle "kincstári" teológiát alakítottak ki, vagy képviseltek volna a professzorok.

Az egyetem kötelékében eltöltött 36 év alatt csendesen, kö- telességtudóan folyt az élet a teológián. 1918/19-ben éppen úgy, mint 1944/45-ben - mikoris 1944. december 12-én megkezdődtek az előadások - helyt állt a fakultás és tanított.

A kiegyensúlyozott magatartástól elütött az, hogy 1914 őszén 40 hittanhallgató önkéntesen hadbavonult. Ám rendkívüliek voltak akkor a körülmények is. A kultuszminiszter hívta fel az egyetemi hallgatókat, hogy hadmentességükről lemondva siessenek a hon zászlaja alá. Az akkor megnyílt debreceni és pozsonyi egyetem számára volt a legélesebb a kihívás. A pozsonyi evangélikus teológusok felbuzdulását követve, Kiss Ferenc rektor buzdításával megindultak a debreceniek is. Ök ugyan kórházi szolgálatra jelentkeztek, de a k.u.k. hadvezetésnek inkább tartalékos tisztekre volt szüksége, mint szanitécekre. Fegyveres szolgá-