Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)

Csohány János: Református teológiai fekultás Debrecenben 1914–1950

- 68

Zoványi Jenő. Püspök, majd akadémikus lett a Karból Révész Imre, aki a lelki kálvinizmus teológiáját képviselte, és az egyháztörténet-írásban meghonosította a szellemtörténeti irányzatot.

Sajátos színfolt az akkori tanári karban Csikesz Sándor.

Az egyházszertartástan és az ékesszólás professzora volt, aki bár a régi polihisztorok módjára nagyon sok mindenhez értett, de alig írt. Elsősorban egyházszervezői, oktatásszervezői képességeit csillogtatta, és kiváló tudományszervezőnek bizonyult. Éles szemmel választotta ki a jó képességű diákokat, akiket maximális szellemi teljesítményre sarkallt. Szükség esetén saját pénzéből is segítette őket. Többeket doktoráltatott; ő, aki maga nem szerzett doktorátust.

1917 és 1950 között 82 doktori és 40 honoris causa doktori oklevelet adományozott a Hittudományi Kar. Számosán szereztek egyetemi magántanári habilitációt a Karon.

A teológiai professzorok többnyire politikailag liberálisok voltak. Hazafias beállítottságuk sem ragadta őket az akkor divatos szélsőségek felé. A keresztény kurzust, különösen pedig annak antiszemitizmusát, kifejezetten és egyértelműen elutasították. Baltazár Dezső tiszántúli püspök, aki akkor is kimutatta az üldözött zsidók iránti szolidaritását, amikor az veszélyt jelentett, példa volt előttük.

A nácizmust is elutasította a tanári kar. Nemzetközi kapcsolatai segítségével tájékozódott a németországi helyzetről.

1943 nyárutóján a Németországi Evangélikus Egyház külügyi hivatalából kereste fel a Hittudományi Kart egy tisztviselő. Az óvatos beszélgetés során meggyőződött a professzorok antináci