Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)

Csohány János: Református teológiai fekultás Debrecenben 1914–1950

67

később nevezett ki a kultuszminiszter. 1932 tavaszáig az egyetem a Kollégiumban működött. Akkor költözött ki a Nagyerdőn neobarokk stílusban emelt impozáns épületébe. A Hittudományi Kar a földszinten kapott helyet. 1949 végéig ez adott otthont a teológiának .

A Tiszántúli Református Egyházkerület 1914-ben Lelkészképző Intézetet nyitott a Kollégiumban, hogy a lelkészi oklevelet szerezni kívánó teológiai hallgatók - párhuzamosan egyetemi tanulmányaikkal - az egyházi szolgálatra speciális és gyakorlati képzést kapjanak.

Az egyetem kötelékében hét teológiai tanár kezdte meg működését. Közülük hatan a teológiai akadémiáról kerültek az egyetemre. Egy tanszékvezető nyugdíjba vonult az akadémia megszűntével. A Hittudományi Karnak 1914 és 1950 között összesen húsz nyilvános rendes tanára volt. 3ó képességű, a tudományt a kor színvonalán művelő és oktató professzorikart mondhatott magáénak a fakultás. Számos szakkönyvet, szakcikket publikáltak a teológiai tanárok. Tanulmánykötetek, tanulmánysorozatok kerültek ki kezükből. Volt szakfolyóirat és voltak egyházi hetilapok szerkesztői is közöttük.

1936-tól az ismert erdélyi szépíró, a neves teológus és püspök, Makkai Sándor is a Kar tagja volt. A román hatóságok kényszerítették Erdély és püspüki tisztsége elhagyására. Varga Zsigmond professzornak, a magyar vallástörténeti tudomány hazai felvirá- goztatójának terjedelmes és gazdag anyagra támaszkodó művei máig is nélkülözhetetlenek. Kiváló, pozitivista egyháztörténetíró volt, ám szélsőséges liberális teológiai elveket vallott