Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)
Csohány János: Református teológiai fekultás Debrecenben 1914–1950
66 nyalásának garanciáját látták benne felvetői. 1870-ben pedig dr. Török József - debreceni kollégiumi orvos és bölcsésztanár i a Kollégium átépítésre kerülő szárnyainak alapkő-letételénél tartott ünnepi beszédében fejtette ki, hogy a Kollégiumot állami egyetemmé kellene fejleszteni. Ettől kezdve állandóan ébren tartották a debreceni egyetem létesítésének ideáját. A református egyház előbb magában, aztán az evangélikusokkal közösen, majd csak Debrecen városával, később a református egyház, a város és az állam segítségével szándékozta megteremteni az egyetem előfeltételeit. Református egyházi testületek, Debrecen városa, lelkes magánszemélyek milliókat áldoztak a Református Kollégium egyetemmé fejlesztésére. Mindez sokban hozzájárult a sikerhez, ám mégis kevésnek bizonyult. Végül az 1912. évi XXXVI. te. Debrecenben állami egyetemet alapított. A kultuszminisztérium, a Tiszántúli Református Egyházkerület, továbbá Debrecen városa között megállapodás született az egyetem feltételeinek megteremtéséről. Az egyházkerület kötelezte magát, hogy a Debreceni Kollégiumban működő teológiai, jogi és bölcsészet-akadémiáját megszünteti az egyetem megnyitásakor, tanárai viszont pályázhatnak az új egyetem katedráira. Több kötelezettséget is vállalt az egyházkerület az új egyetemért. A leglényegesebb az volt, hogy az egyetem épületének elkészültéig helyet biztosít a Kollégiumban a teológiai, a jogi és a bölcsészkarnak. Az orvosi fakultást később szándékoztak megnyitni. Az új egyetem első rektora Kiss Ferenc, a belmisszió és cura pastoralis professzora lett. Az egyetem katedráira pályázó 19 kollégiumi-főiskolai tanárból 17-et 1914-ben, kettőt
