Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)

Csohány János: Református teológiai fekultás Debrecenben 1914–1950

66 nyalásának garanciáját látták benne felvetői. 1870-ben pedig dr. Török József - debreceni kollégiumi orvos és bölcsésztanár ­i a Kollégium átépítésre kerülő szárnyainak alapkő-letételénél tartott ünnepi beszédében fejtette ki, hogy a Kollégiumot álla­mi egyetemmé kellene fejleszteni. Ettől kezdve állandóan ébren tartották a debreceni egyetem létesítésének ideáját. A reformá­tus egyház előbb magában, aztán az evangélikusokkal közösen, majd csak Debrecen városával, később a református egyház, a vá­ros és az állam segítségével szándékozta megteremteni az egye­tem előfeltételeit. Református egyházi testületek, Debrecen városa, lelkes magánszemélyek milliókat áldoztak a Református Kollégium egyetemmé fejlesztésére. Mindez sokban hozzájárult a sikerhez, ám mégis kevésnek bizonyult. Végül az 1912. évi XXXVI. te. Debrecenben állami egyetemet alapított. A kultuszminisztérium, a Tiszántúli Református Egyházkerü­let, továbbá Debrecen városa között megállapodás született az egyetem feltételeinek megteremtéséről. Az egyházkerület köte­lezte magát, hogy a Debreceni Kollégiumban működő teológiai, jogi és bölcsészet-akadémiáját megszünteti az egyetem megnyi­tásakor, tanárai viszont pályázhatnak az új egyetem katedráira. Több kötelezettséget is vállalt az egyházkerület az új egyetem­ért. A leglényegesebb az volt, hogy az egyetem épületének elké­szültéig helyet biztosít a Kollégiumban a teológiai, a jogi és a bölcsészkarnak. Az orvosi fakultást később szándékoztak meg­nyitni. Az új egyetem első rektora Kiss Ferenc, a belmisszió és cura pastoralis professzora lett. Az egyetem katedráira pá­lyázó 19 kollégiumi-főiskolai tanárból 17-et 1914-ben, kettőt

Next

/
Thumbnails
Contents