Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)
Csohány János: Református teológiai fekultás Debrecenben 1914–1950
65 Csohánv János: Református teológiai fakultás Debrecenben 1914 - 1950 Javában dúlt az első világháború, amikor 1914 őszén megnyílt a debreceni állami egyetem. Három karából az egyik a Református Hittudományi Kar volt, melynek születését közel félévszázados vajúdás előzte meg. Amikor megnyitotta kapuit, a magyar reformá- tusság történetében először küldhette lelkészi pályára lépő if- jait Magyarországon egyetemi hittudományi karra. Azelőtt magyar egyetemen még protestáns teológiai fakultás sem létezett, nemhogy református. Bethlen Gábor megkísérelte, hogy orvosi kar nélküli három- fakultásos egyetemet alapítson. Az egyetem tervéből a gyulafehérvári kollégium valósult meg, ami nem egyetemi jogú és jellegű tanintézet volt. 1760 körül a bécsi udvar puhatolózott a magyarországi protestánsoknál közös református-evangélikus e- gyetem létesítése iránt. Sokallta a pénzt, amit a külföldre járó protestáns diákok a birodalomból tanulmányútjaikra kivittek. A protestánsoknak azonban fontosabb volt, hogy nyugat-európai kapcsolataikat elevenen tartsák és ezért nem fogadták el a magyarországi protestáns egyetem eszméjét. 1790-ben már a Tiszán- inneni Református Egyházkerület kezdeményezte az evangélikusokkal és görögkeletiekkel közös egyetem felállítását. Ez a vállalkozás némi előkészítési fáradozások után érdektelenségbe fulladt. A kiegyezés friss és eufóriás légkörében ismét szőnyegre került a protestáns egyetem gondolata. A szellem szabad szár
