Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)

Ladányi Sándor: A református teológiai akadémiák helye felsőoktatásunkban

62

ldgiai, egyházi /egyháztörténeti/ érdeklődésre a megfelelő, autentikus feleletet csak ezek az intézmények adhatják meg, az e- zekben folyó tudományos kutató munka speciálisan erre determinálja őket. A teológiai akadémiák nem kizárólagos letéteményesei a teológiai kutatásoknak, nem is akarják monopolizálni azokat, de a "magyar universitas"-on belül kiegészítő, korrekciós és speciális lehetőségeket rejtenek magukban. Karöltve a rokon- tudományokkal hatékonyan működhetnek közre a magyar szellemi életben. A teológiai akadémiáknak - az oktató és nevelő munka mellett - tudományos műhelyeknek, kutatóbázisoknak is kell lenniük. /Ehhez természetesen az is szükséges, hogy az ott tevékenykedők szaktudományukkal elmélvülten tudjanak foglalkozni, ne legyenek túlterhelve, ne nyomasszák őket filléres anyagi gondok, stb./

Az "universitas" keretében ugyanakkor bizonyos fokú munkamegosztás is szükséges, hogy egy-egv oktató ne kényszerüljön az egyetemes egyháztörténet két évezrede, és a magyar egyháztörténet egy évezrede /méghozzá a reformációtól eltelt mintegy öt évszázad, amelyben a 20. század szinte fehér foltnak számít/ történetének részletes és színvonalas előadására. /Elnézést kérek, hogy a saját példámat hozom fel, de egyrészt nem akartam mások rétjét kaszálni, másrészt pedig minden kollégám hasonló, ha nem még rosszabb körülmények között dolgozik az egyszemélyes "tanszékek" rendszerében!/

Az aztán már szervezeti kérdés, hogy pl. a Budapesti Református Teológiai Akadémia a jövőben az "Eötvös Loránd Tudomány- egyetem Szegedi Kis István Református Teológiai Fakultása"-