Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)

Ladányi Sándor: A református teológiai akadémiák helye felsőoktatásunkban

61

szí. /A teológus ifjúság már nehezebben törődik bele az alma mater elvesztésébe; Sárospatakon és Pápán teológus-demonstrációkra került sor./

Az ÁEH a /Budapesten és Debrecenben/ megmaradt két teológiai akadémiára új tanszékek felállítását erőltette, mely tanszékek "szükségességét" - más állami intézkedések adoptálásához hasonlóan - a kollaboráns egyházi vezetés ".teológiai" és "tudományos" indokokkal is alátámasztott. Ezek a tanszékek - ha némileg átrajzolva, kissé átszínezve, "halvánvrózsaszínűre" mázolva is,

7

de - máig megvannak.

Az 1964. április 1-én ülésező zsinat új szabályzatot adott a

teológiai akadémiáknak, és "a teológiai akadémiákon adható dok8

tori oklevelek adományozásáról" intézkedett. /Korábban a teológiai akadémiáknak nem volt joguk fokozatok adására./ 1975-ben új tanulmányi és vizsgaszabályzat lépett életbe, amelyet többször módosítottak, s a teológiai akadémiák a saját hatáskörükben megpróbáltak a kor követelményeihez igazodni, és az adott

9

korlátok között némi levegőhöz jutni.

Tovább nehezítette az akadémiák munkáját a Levelező Tagozat megindítása (1978/79), majd különösen annak 5 évfolyamra való felemelése és lelkészképzési formaként való bevezetése.

Egy szabadabbnak Ígérkező légkörben, a kultúr- és az egyház- politika /valláspolitika/ kereteiben feltétlenül helye van a teológiai tudományoknak és az azokat művelő és oktató intézeteknek, a teológiai akadémiáknak, mind a magyar szellemi életben, mind a magyar felsőoktatásban - nem pusztán a bennük lévő művelődéstörténeti értékek miatt. A megnövekedett vallási, teo-