Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)

Ladányi Sándor: A református teológiai akadémiák helye felsőoktatásunkban

55

a római katolikus egyház hatása alól kivonni, stb.. Ezért célszerűnek és szükségesnek látszott egy könnyen megközelíthető, forgalmas helyen lévő városban, ahol a fenntartáshoz szükséges anyagiak előteremthetők, az élelmiszer, a tüzelő stb. pedig olcsó - így esetleg Pesten, az ország központjában - egy olyan protestáns egyetem felállítása, ahol a hallgatók hitének ápolása is biztosítva van. A "... Magyar Országi nem katholikusok számára fel állítandó Oskola Projectuma ..." első változatát ifi. Vav József igen hamar, még 1796 első hónapjaiban elkészítette. Ezt a tervezetet a református egyházkerületek főgondnokainak, az evangélikus egyház generális inspectorának /egyetemes felügyelőjének - tehát mindkét protestáns egyház világi vezetőinek!/ és a karlócai metropolitának is megküldték. A felállításához és fenntartásához szükséges anyagi fedezet módozatait is kidolgozták. A megvalósulás azonban ekkor még elmaradt; a két protestáns egyház uniójának gondolata és a pesti protestáns egvetem terve egv időre kikerült az érdeklődés homlokteré2

bői - de nem merült feledésbe.

Új erőt, nagy lendületet adott az uniós törekvések, és ezzel együtt a pesti protestáns "főiskola"-tervek újjáéledésének, hogy 1840-ben gróf Zav Károly lett az evangélikus egyház egyetemes felügyelője. Lelkes harcostársa volt Székács József pesti lelkész és Kossuth Lajos, aki a Pesti Hírlapban számos cikket közölt, sőt maga is írt az unió érdekében. Református részről Török Pál pesti lelkész és Fáy András, Magyarország megújulásának egyik legkiválóbb munkása, a "haza mindenese" voltak az unió élharcosai. A pesti közös protestáns főiskola alapítá-