Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)
Szögi László: Katolikus egyetemalapítási törekvések Magyarországon
35 Esztergomban az egyetemnek kihelyezett orvosi fakultását szerették volna felállítani, amelyhez a város vezetőségének támo38 gatását is megnyerték. A mozgalom, amely sokkal inkább lelkesedésen, mintsem a reális helyzet felmérésén alapult, az egyetem kijelölt kancellárjának, Czapik Gyulának elvi egyetértésével találkozott, bár ő is kijelentette, hogy az orvosi kar léte sítése óriási nehézségekkel járna. Az egri érsek az év végén úgy vélte, hogy előbb persze az univerzitás egészének a gondolatát kell a hazai közvéleménnyel elfogadtatni, és kérte az esz tergomiakat, hogy az egyetemes katolikus érdekeket, legalább ideiglenesen helyezzék a helyi érdekek elé. A leendő egyetemen a bölcsészeti kar helyzetét látta a legkedvezőbbnek, mivel valószínű volt, hogy olyan tanári kart lehet e fakultáson összeállítani, amely "verni fogja az államiakat". A jogi kar jövőjét nem látta kedvezőnek, s helyette perspektivikusan a közgazdasá39 gi oktatás fejlesztését tanácsolta. Ebben az időben már 26 taggal létezett a Szent István Túddományegvtem Szervező Bizottsága is, vagyis azt mondhatjuk, 1947-48 fordulóján meglehetősen előrehaladott stádiumban volt egy három, illetve négy karú magyar katolikus egyetem alapítása. A részletes tervek persze még nem készültek el, s teológiai fakultás létesítéséről - ismereteim szerint - nem volt szó, hiszen a budapesti teológiai kar fenntartásához az egyház vezetése változatlanul ragaszkodott, és a pesti egyetem tanári kara részére, ilyen irányban megnvugta tó nyilatkozatot tett. Annyit megállapíthatunk, hogy az egyház a bölcsészeti és közgazdasági kar megnyitásához és a jogi kar fenntartásához megfelelő szakemberekkel rendelkezett, más kér
