Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)

Szögi László: Katolikus egyetemalapítási törekvések Magyarországon

30

tetszését. A hercegprímás úgy látta, hogy hiába Klebelsberg támogatása; a parlamentben a protestáns képviselők erősen elleneznék egy második katolikus teológiai kar létesítését, s ha ez meg is valósulna, később esetleg éppen a budapesti teológiai kar létét veszélyeztetné. Serédi attól tartott, hogy esetleg Szegeden összpontosulna a teológiai képzés, s akkor a budapesti "egyetem katolikus jellegének úgyszólván egyetlen emléke is... eltűnnék". Éppen ezért egyelőre legfeljebb egy szeminárium nyitását ajánlotta, s azt, hogy egy esetleges határkiigazítás után új helyzetben térjenek vissza a kérdésre. A püspökkari konferencia 1930. március 3-4-i ülésén tárgyalta az ügyet, s a püspökök többsége nem osztotta Serédi ismételten hangoztatott aggodalmait. Szmrecsánvi Lajos egri érsek üdvözölte, hogy a fakultás a jezsuiták vezetése alatt állna, és mellette szólt Rótt Nándor veszprémi püspök is. A határozat ennek ellenére a javaslatnál jóval óvatosabb volt, s végül úgy került kiadásra, hogy "a püspöki kar jelenlévő tagjainak többsége nem emel kifogást a sze31

gedi teológiai fakultás létesítése ellen". Glattfelder, aki kérte a prímást, hogy ne akadályozza meg a terv megvalósítását, nem értette Serédi félelmét, s úgy nyilatkozott, hogy "azt még sem hiszem, hogy Magvarors7ágon a katolikus teológiai karnak a katolikus egyház által alapított egyetemről való eltávolításától kelljen tartani, mikor két egyetemen protestáns teológiai kart tart fenn az állam. Nem hiszem, hogy jöhessen kormány, amely a magyar katolikus egyházat ennvyire gyöngének tartsa".

Mi már tudjuk, a történelem nem igazolta a Csanádi püspök optimizmusát ...