Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)
Szögi László: Katolikus egyetemalapítási törekvések Magyarországon
31 A nagy világgazdasági válság következtében a harmincas évek elején a kultusztárca beruházási lehetőségei is megcsappantak. Klebelsberg 1931-es leköszönése után a szegedi teológiai kar ügye gyakorlatilag lekerült a napirendről. A Csanádi püspök 1932 őszén már csak ahhoz kérte Serédi jóváhagyását, hogy a szegedi jezsuiták teológiai főiskolát szervezhessenek. Ez a főiskola a rendi generális tervei szerint később elnyerhette volna a pápai fakultás jelleget, de a szegedi egyetemhez nem lehetett köze. A prímás nem emelt ez ellen kifogást, de nagyon határozottan le szögezte, hogy a "felállítandó fakultás, soha sem a szegedi, sem más hazai tudománvegyetemnek"része nem lehet, s azokhoz nem 32 is kapcsolódhat. Glattfelder ilyen feltételek írásba foglalásé ra nem vállalkozott, s a kérdés a továbbiakban már a magyar jezsuita rendtartomány belső ügyének számított, a gazdasági helyzet úgysem tette lehetővé új kar létesítését. Az egri katolikus egyetem terve 1945 után A hazai katolikus egyetemi mozgalmak történetének eddigi utolsó eseménye már az 1945 utáni koalíciós időkre esik. A földreform során anyagi bázisának jó részéről megfosztott római katolikus egyház korántsem vesztette el társadalmi befolyását, sőt az oktatáson keresztül igen jelentős tömegekre közvetlen hatást gyakorolt. Nem véletlen, hogy az iskolaügy teljes szekularizálásá- nak kérdése, azon messze túlmutató mértékben komoly politikai kérdéssé vált; s e kérdésben a politikai színtér minden képviselőjének állást kellett foglalnia. Ma már teljesen nyilvánvaló hogy a túlhajtott államosítás, az egyházak e döntő fontosságú
