Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)

Szögi László: Katolikus egyetemalapítási törekvések Magyarországon

29

ben elégedett volt, így negatív irányú változtatásokra nem is készült fel.

Az 1920-as évek végén ismét újabb helyszínnel kapcsolatban vetődött fel egy katolikus, vagy inkább katolikus jellegű egyetem kifejlesztésének gondolata. Az akkori szeged-csanádi püspök, Glattfelder Gyula tudósításából értesülhetünk arról, hogy Kle- belsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter, aki a szegedi egyetem egyik nagy pártfogója volt, 1928 végén azzal a tervvel foglalkozott, hogy a szegedi egyetemen teológiai kart hoz

létre. A miniszter és az ót támogató Glattfelder terve az volt,

29

hogy e karon az oktatást a jezsuita rendre bízzák. A Csanádi püspök úgy vélte, hogy a szegedi egyetemnek "még Erdélyből magával hozott erősen protestáns tanári összetétele az új kar által lényegesen javulna katolikus irányban", s így az Alföldön "egy katolikus kultur-központ létesülne", melynek súlyát a jezsuita rend "tudományos és lelki téren egyaránt biztosítaná".

A rend a szegedi teológiai kar létrehozását hosszútávú feladatként képzelte el, amelyet csak évek során lehet megvalósítani. Bíró Ferenc jezsuita rendfőnök 1930 februárjában a hercegprímáshoz írt levelében úgy vélte, hogy az egyház teljes joggal kérhetné a kormányzatot akár két új teológiai fakultás felállítására is, hiszen a katolikus lakosság számaránya elméletileg ezt indokolná. A rendet az ügy fontosságának tudata vezette már akkor is, amikor szegénysége ellenére filozófiai főiskolát állított fel Szegeden, és a teológiáért további áldozatokra is 30

hajlandó lett volna.

A terv azonban egyáltalán nem nyerte el Serédi Jusztinián