Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)
Szögi László: Katolikus egyetemalapítási törekvések Magyarországon
28 budapesti Hittudományi Kart 1919. június 17-i rendeletével megszüntette és a rendelet végrehajtását szeptember elejére halasztotta. Egvben tervbe vették egy "hittudományi kutatóintézet" 25 létesítését. A Kar tanárai közül Hanuy Ferenc fogalmazott egy ún. "jogfenntartó nyilatkozatot", amelyben kérte az egyetemi alapból a katolikus rész kiadását, és külföldi példákra hivat26 kozva a katolikus egyetemek pozitív szerepét is hangsúlyozta. Miután a pozsonyi egyetem csehszlovák irányítás alá került, tanárainak egy része Budapestre menekült. Átmeneti pesti tartózkodás után 1923-ban Pécsett megnyitották az Erzsébet Tudomány- egyetemet. A csehszlovák állam Pozsonyban katolikus Hittudományi Kart akart nyitni, de ezt Csernoch prímás megakadályozta. Pécsett sem helyeselte teológiai kar létesítését, és azt is kikötötte, hogv az 1920-ban már megalakult Evangélikus Hittudományi Kar 27 székhelye ne Pécs, hanem Sopron legyen. Az Erzsébet Tudomány- egyetem azután 1923 és 1950 között valóban ebben a sajátos formában, kettős székhellyel működött. Ugyancsak a háború befejezése után vetette fel Váss József vallás- és közoktatásügyi miniszter azt az ötletet, hogy "a pannonhalmai tanárképzőt egyetemi rangra emelve, megvesse alapját 28 a csonka katolikus egyetemnek." A terv szerint egyelőre csupán egy bölcsészeti kar szervezéséről lett volna szó. A püspöki kar 1921 őszén, bár csak elvileg, de pártfogolta a gondolatot. A nyilvánvalóan irreális elképzelés azonban később már nem került elő. A két világháború között, az ún. "keresztény kurzus" időszakában az oktatásügy szervezeti kereteivel az egyház lényegé
