Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)
Szögi László: Katolikus egyetemalapítási törekvések Magyarországon
26 térni Kör vezetéséért rendkívül heves küzdelem folyt az ún. Reformpárti liberális diákok és a konzervatív Keresztény Magyar Ifjak Egyesülete között. A diákmozgalmi küzdelmek politikai jellegűek voltak, még akkor is, ha a felszínen sokszor egyházi vonatkozású és katolikus érvrendszert, szellemiséget hangoztató csoportok csaptak össze más - a kor szóhasználatával élve - "szabadkőműves" véleményeket és érveket felvonultató csoportokkal. Az egyetempolitikai küzdelmek századforduló előtti csúcspontja az ún. egyetemi kereszt-mozgalom volt, amelyet itt részletesen nem tárgyalhatunk, de tudni kell, hogy a mozgalom kapcsolatai elsősorban a Néppárthoz vezettek és nem az egyházi ve22 zetőkhöz, a püspöki karhoz. Az egyetemi befolyás erősítése érdekében az ifjúság körében a Pesten megtelepült jezsuita szerzetesek fejtettek ki élénk agitációs tevékenységet. A rend az ifjúságot a Szent Imre Egylet keretében szervezte, amely később a polgári radikálisok elleni harc egyik bázisa lett. A jezsuita Tomcsányi Lajos 1896/97-ben hívta életre a budapesti egyetemi Mária Kongregációt. A századforduló után a Regnum Marianum egyesület az egyetemi hallgatók hozzácsatlakozó tagjait és a végzetteket is a "Regnumi Egyete23 miek Szövetségébe" tömörítette. Katolikus jellegű önképző és segélyező egyesületként működött az 1888-ban alakult, majd 1904-ben újjászervezett Szent Imre Kör, amely széles hallgató- rétegre terjesztette ki a befolyását. 1895 után, amikor a nők előtt is megnyíltak egyes fakultások, Farkas Edit szervezte meg az "Egyetemi Hallgatónők Szent Margit Körét", a Szent Imre Kör női megfelelőjét.
