Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)

Szögi László: Katolikus egyetemalapítási törekvések Magyarországon

27

Mihályfi tervéből bizonyos részletek Budapesten is megvalósultak. Ilyenek voltak a hallgatói internátusok, melyek létesítését a püspöki kar és különösen Vaszarv Kolos hercegprímás támogatta. 1902-ben nyílt meg az első Szent Imre Kollégium, és az első világháborúig felépült mind a budai, mind pedig a pesti önálló kollégiumi épület. E mozgalom segítésére és az építések támogatására alakult még 1901-ben a Katolikus Főiskolai Interná- tus Egyesület, amely alapszabályai szerint a rászoruló egyetemi

hallgatóknak kedvezménves vagv akár ingvenes ellátást biztosít- 24

hatott. Fontos változás volt a katolikus befolyás növelésében az "egyetemi hitszónoki" állás visszaállítása 1908-ban a hitszónoklati rendkívüli tanszék felállításával. E tanszékre Glattfelder Gyulát, a Szent Imre Kollégium szervezőjét és első igazgatóját nevezték ki, aki 1909 szeptemberében már e tisztségében szólt a hallgatósághoz az egyetemi templom szószékéről. Csak érintőlegesen említem, hogy a Hittudományi Kar oktatási rendjének - melyről korábban Mihályfi Ákos is komoly bírálatot mondott - reformjára is ebben az időszakban került sor, igaz 1913-ig elhúzódva, amikor is a tanulmányi időt öt évre emelték fel.

Ezek a változások is azt mutatják, hogy az 1910-es évek elejére az egyházi vezetés végleg letett az önálló katolikus egyetem alapításának gondolatáról, s megfelelőbbnek látta a katolikus egyetemi pozíciók erősítését.

Az első világháború utáni változások jelentős mértékben érintették a hazai egyetemeket, így a teológiai képzést is. A Magyar Tanácsköztársaság idején a Közoktatásügyi Népbiztosság a