Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)
Szögi László: Katolikus egyetemalapítási törekvések Magyarországon
25 rozatát éppen Várady lipót Árpád győri püspök egészítette ki azzal, hogy "a bizottság gondoskodjék arról is, hogv a katoli20 kus érdekek az egyetemeken kellőképpen megóvassanak". A sikertelenségben kétségtelen szerepe volt a liberális és a protestáns politikai és tudományos vezető személyiségek ellenérzésének, de aligha az utolsósorban annak is, hogy a püspöki kar többsége visszariadt az egyetemalapítással járd nem jelentéktelen anyagi áldozatoktól. A felekezeti egyetem megvalósítása pedig nem volt a korabeli Magyarországon elképzelhetetlen, hiszen az 1912. évi 36. tc,kel felállított új, pozsonyi és debreceni egyetemek közül a debreceni, minden állami jellege ellenére határozott református karakterrel /s természetesen református Hittudományi Karral/ bírt; tegyük hozzá, éppen a református egyház által a korábbi évtizedekben hozott jelentős fejlesztések és anvagi áldozatok 21 következményeképpen. Mint említettük az ideológiai, politikai küzdelmek egyik kemény csatákat hozó szintere éppen a budapesti egyetem volt. A politikai küzdelem élesedése lehetetlenné tette, hogy a szabadelvűnek hirdetett liberális rendszerben a másik fél pozitív vonásait is figyelembe vevő csoportok vezető szerephez jussanak. Mindez a tanárok kiválasztásában a csoportérdekeket helyezte a tisztán tudományos szempontok elé, egyes diákkörök és mozgalmak vezetésében pedig a szélsőséges csoportoknak juttatott vezető szerepet. így a korábbi, politikai szempontból érdektelen diák- egyesületeket új, politizáló, világnézetileg egymással szembenálló diákkörök és szervezetek váltották fel. Budapesten az Egye-
