Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)
Szögi László: Katolikus egyetemalapítási törekvések Magyarországon
24 szén az a Status középiskolái számára képezhetne tanárokat, de a külön teológiai és jogi fakultásnak nincs létjogosultsá- 18 ga - mondotta. A javaslatokat a püspöki kar érdemben nem tárgyalta, bár kétségtelen - amint ez Mihályfi bírálataiból is kitűnik -, hogy egyik sem ütötte meg a szükséges színvonalat. A későbbiekben a katolikus egyetemalapítás ügye egyre inkább háttérbe szorult. 1907-ben még gyűjtést rendeztek e célra a 19 szécsénvi kerületben, majd 1911-ben a XI. Országos Nagygyűlésen újra határozatot fogadtak el - ismát Mihályfi indítványára - egy katolikus egyetemi bizottság kiküldésére vonatkozó kérelemről, de ezek már csak a mozgalom utórezgései voltak. A mozgalom sikertelenségének okai, s a katolikus egyetem- politika új törekvései A katolikus egyetem tervének papíron maradásában több tényező is közrejátszott. Belpolitikai okként elsősorban az autonómia- tárgyalások megféneklését nevezhetjük meg, hiszen a katolikus iskolaügy ezeknek szerves részét képezte, s a püspöki kar láthatólag nem óhajtotta különválasztani az egyetem kérdését a többi problémától. A külföldi példák közül a francia katolikus egyetemek helyzete inkább riasztólag hatott, a belga és svájci intézetekbe ugyan küldtek magyar növendékeket, de azokat mégsem tekintették mintának. A Magyarországon sokkal inkább ható német és osztrák példa pedig azt sugallta az egyházi vezetőknek, hogy célszerűbb a katolikus befolyást a már meglévő egyetemeken erősíteni. A püspöki karban is nyilván ez a vélemén.y jutott többségre, hiszen az említett 1911-es nagygyűlés hatá-
