Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)

Szögi László: Katolikus egyetemalapítási törekvések Magyarországon

231903-ban jelent meg Hanuy Ferenc pécsi teológia tanár alapos

tanulmánya, amely már címében jelezte szándékát: Katolikus 14

egyetem Pécsett. A tervezet szerint a meglévő pécsi teológiai

intézetből, a jogiliceumból és a ciszter gimnáziumból rövid úton, s minden állami hozzájárulás nélkül létre lehetne hozni a

háromkarú katolikus egyetemet. E tervezetet Mihályfi keménv bí15

rálatban részesítette a Katolikus Szemle hasábjain, hiszen legtöbb pontjában ellentmondott mindannak, amit korábbi javaslataiban követelményként állított egy leendő egyetem elé, s így alighanem csak egy provinciális, alacsony nívójú intézmény lehetett volna.

Ugyancsak 1903-ban érkezett a hír egy erdélyi kezdeményezésről. Még Fogarasy Mihály, az 1882-ben elhunyt erdélyi püspök tett alapítványt Gyulafehérvárott egy katolikus egyetem céljára. Az "Erdélyi római katolikus státus igazgatótanácsa" 1903. október 23-án határozatot fogadott el arról, hogy a püspöki

székhelyen fokozatosan megnyit egv teológiai, bölcsészeti és

16

jogi karból álló katolikus egyetemet. Az okok közé tartozott,

hogy a századforduló körül katolikus részről bírálatok érték a

kolozsvári egyetemet, ahol "protestáns és szabadkőműves több17

ségű" tanári kar kialakításától tartottak.

Az erdélyi tervezetről ugyancsak Mihályfi mondott nyilvános bírálatot. A tervezetet a pécsinél jobbnak értékelte, de országos jellegű katolikus egyetem felállítására Gyulafehérvárt alkalmatlannak tartotta. Éppen ezért célszerűbbnek látta csupán egy bölcseleti liceum, és egy hozzá kapcsolódd tanárképző intézet felállítására fordítani a Fogarasy-féle alapítványt, hi-