Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)
Szögi László: Katolikus egyetemalapítási törekvések Magyarországon
22 vánvokkal kell biztosítani a katolikus ifjak külföldi tanulmányait, s minél több tehetséges szakembert kell támogatni abban, hogy az állami egyetemeken magántanárságot szerezzenek. Tervezetében nem helyeselte, hogy az egyetemi alap katolikus részét kikérve az egyház kivonuljon a budapesti Tudományegyetemről, hiszen ezzel ott meglévő befolyását is teljesen elveszítené. Nézzük milyen erőforrások álltak rendelkezésre a terv megvalósításához! Még a századforduló előtt a Csanádi, a váci, a kassai püspök, majd a kalocsai főkáptalan tett nagy összegű alapítványt a katolikus egyetem javára. Hetyey Sámuel pécsi püspök szintén e célra gondolva gyarapította a líceum alaptőkéjét. Az egyéb felajánlásokkal együtt Mihályfi szerint 1900-ban kb. egymillió koronára számíthattak az egyetem szervezői. Ez kétségtelenül jóval kevesebb volt, mint amennyi egy életképes egyetemhez kellett volna, de mindez még egy nagyobb, átfogó, országos akció nélkül jött össze, így a nagygyűlések résztvevői úgy gondolták, hogy ha a püspöki kar támogatásával országos mozgalmat indítanak, akkor anyagi szempontból sem reménytelen az ügy. Az I. és II. Országos Katolikus Nagygyűlés ilyen értelmű határozatot fogadott el és kérte a püspöki kart egy országos katolikus egyetemi bizottság kiküldésére, amely tekintélyes férfiakból állva javaslatot dolgozna ki az ügyben. A kérés azonban hiába került a püspöki kar elé, és 1903 . április 23-án az esztergomi nagyprépost is hiába kérte annak tárgyalását; még az említett egyetemi bizottság kiküldésére sem került sor, pedig.ezekben az években az ország egyre több részéről érkeztek újabb és újabb tervekről hírek.
