Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)

Szögi László: Katolikus egyetemalapítási törekvések Magyarországon

21

zatlanul csak az állami egyetemekre iratkozhat be. Az új katolikus egyetemnek magas tudományos színvonalával, újszerű egyetemi szervezetével, a diákokkal való törődés korszerű formáival kell példát mutatnia, és azzal erjesztőleg hatnia. Mihálvfi szerint a leendő egyetem alapkérdése a tanárok kiválasztása, akik nem lehetnek középszerűek, s nem lehet elegendő náluk a ka tolikus buzgalom, "igazi tudósoknak kell lenniük". Az eszmény az angol mintájú egyetem, a campus rendszerben a nagyvároson kívül felépült egyetemi város volt, ahol az igazi egyetemi élet kialakítására adott a lehetőség.

A kor egyetemi életének erre az időre már Budapesten is jellemzőjévé vált a diáknyomor, amely ellen a haladó mozgalmak is erőteljesen felemelték szavukat. Mihálvfi erre is kitér és in- ternátusok rendszerének létesítését veszi tervébe. A leendő egyetem szerkezetét sem a hagyományos formában képzeli el, hanem olyan, Magyarországon régóta hiányzó fakultások szervezésére - pl. mezőgazdaságira - tesz javaslatot amely teljesebbé tenné az új egyetemet.

A Mihálvfi által kidolgozott koncepció korszerű, a hazai egyetemektől eltérő szerkezetű, magas nívójú tudományos intézmény képét rajzolja elénk. Kérdés azonban, hogy ennek megvalósítása mennyire volt reális. A tervezet kidolgozója sokkal realistább, szkeptikusabb volt számos kortársánál. Mihálvfi minden kinél jobban óvott egy alacsony színvonalú katolikus egyetem elsietett létesítésétől. Mivel egyelőre - írta 1903-ban - az igazi tudós-tanári kar kinevezéséhez nincsenek meg a személyi feltételek, a német példát kell követni. Ösztöndíjakkal, alapít