Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)
Szögi László: Katolikus egyetemalapítási törekvések Magyarországon
20 bizonyos, hogy a kérdésben még nem alakult ki a prímás és a püspöki kar végleges álláspontja. E téma csak egyik eleme volt a századforduló fontos egyházpolitikai kérdésének, a katolikus autonómia problémakörének. Az autonómia ügyéhez - melyek tárgyalása nem tartozik dolgozatunkhoz - felemásan viszonyult a kormányzat és a püspöki kar, hisz mindkét fél nyert, de egyben veszített is volna korábbi pozícióiból. A kompromisszumra egyik fél sem hajlott, így végül az autonómia-tárgyalások 1902 után zátonyra futottak és számos megoldatlan kérdést nyitva hagytak. Ezek közé tartozott a katolikus egyetem ügye is. A terv szóba került már az 1897-es autonómia kongresszuson, de különösen az 1900-tól megrendezett Országos Katolikus Nagygyűléseken került előtérbe. Ettől kezdve a katolikus egyetemi mozgalom vezetője, irányítója és a részletes tervek kidolgozója Mihályii Ákos cisztercita szerzetes tanár volt, aki 1906-ban kapott katedrát a pesti Teológiai Karon, majd 1916/17-ben az egyetem rektora lett. Mihályfi már korábban meglátogatta nvugat-Európa katolikus és más egyetemeit, s így konkrét tapasztalatok alapján életképes és célszerű tevékenységet folytató katolikus egyetem tervét fogalmazta meg. 1900-ban, 1901-ben és 1903-ban tartott elcadásai13 ban körvonalazta ezzel kapcsolatos elképzeléseit. "A katolicizmus hazánkban eleddig nagyon keveset törődött az intelligens osztályokkal, ezeket hagyta kisiklani kezei közül"- állapítja meg önkritikusan, és az egyetem céljaként a katolikus tudomány védelmét s fejlesztését jelöli meg. Reálisan látja, hogy az ifjúság tömegeit egy katolikus egyetem aligha befolyásolná, hiszen nyilvánvaló, hogy a hallgatók döntő többsége váltó-
