Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)
Szögi László: Katolikus egyetemalapítási törekvések Magyarországon
19 Középiskolai Tanárképző Intézet. A cisztercita rend főiskoláját, a Bernardinumot eredetileg Zircen alapították, de 1889-ben Budapestre költöztették. A premontreiek 1894-ben állították fel budapesti rendházukat, majd 1902-ben a Norbertinumot, ahol a rend tanári és tudósi utánpótlását biztosították, szintén a Tudományegyetem segítségével. A legnépesebb tanítórend, a piaristák 1894-ben két főiskolát hoztak létre a két egyetemi városban, 1916-ban azonban ezek egyesültek és a budapest Kalazanti- num lett egyetlen és legfőbb oktatási központjuk. E rendi főiskolák azonban távolról sem helyettesíthettek egy esetlegesen létesítendő katolikus egyetemet. Hogy ez mennyire erősen foglalkoztatta a közvéleményt, azt éppen Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter 1893-as nyilatkozata igazolja. Csáky ígéretet tett arra, hogy hajlandó az egyetemi alapból - a katolikus egyházi alapítványok terhére - egy majdani katolikus egyetem céljára áldozni. A katolikus egyetemért indított országos akciók A miniszteri ígéret természetesen nem sokat jelentett, hiszen ilyen fontos kérdésben az országgyűlésnek kellett volna döntenie. Az állami hatóságokhoz azonban sohasem érkezett ilyen megkeresés, jóllehet évtizedeken át, változó intenzitással ugyan, de állandóan napirenden volt e kérdés a nagy átalakulását élő magyar katolikus egyházban és a katolikus közvéleményben. Az esztergomi főegyházmegye papsága 1894 tavaszán nyomtatott felhívást tett közzé, amelyben anyagi és erkölcsi támogatást 12 kért a leendő katolikus egyetem számára. A felhívást nyilván a prímás beleegyezésével tették közzé, de