Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)

Szögi László: Katolikus egyetemalapítási törekvések Magyarországon

18

lítását. Simort, mint ez irataiból kitűnik, igen komolyan foglalkoztatta a kérdés. Jól ismerte a nyugat-európai sőt az észak amerikai katolikus egyetemek helyzetét is, de tisztában volt ve le, hogy olyan magánalapítványokra, mint Amerikában, itthon nem lehet számítani. Simor úgy látta, hogy az egyetemalapítás Magyarországon is keresztülvihető, de olyan nehézségekkel kell számolni "melyek részint magának az eszmének ellenségeitől, részint azon roppant költségekből származnának melyekből ily tudományos intézetnek felállítása, s a kor színvonalán tartása jár." Éppen ezért erről csak az általános alapelvek kidolgozása céljából tartott szükségesnek tanácskozást, hiszen a tervek meg valósításához országos összefogásra lett volna szükség. Simor levelét megküldte a püspöki kar összes tagjának, állásfoglalást kérve. Annak okát, hogy a nyolcvanas években mégsem került sor az ügy komolyabb tárgyalására, éppen Simor álláspontjában találhatjuk. Az elvi helyeslés mellett így nyilatkozott: "kénytelen vagyok egyúttal újólag ama kétségbevonhatatlan igazságot is ... nyomatékosan hangoztatni, ... hogy meggyőződésem szerint van Magyarországnak egyeteme, mely eredetileg egészen katholikus volt és ha az újabb korban történt toldásoktól eltekintünk,

11

még most is túlnyomóan az - s ez a budapesti Tudományegyetem."

A katolikus tanárképzés dolgában a tanítórendek szükségszerűen gyorsabban reagáltak és sorra hozták létre rendi székhelye iken, vagy később Budapesten az egyetem mellett saját rendi főiskoláikat . A bencések főiskolája változatlanul Pannonhalmán működött, jelentőségét mutatja, hogy Budapest és Kolozsvár mellett itt volt a harmadik, méghozzá az állam által is elismert