Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)

Szögi László: Katolikus egyetemalapítási törekvések Magyarországon

17

A pesti egyetem jellegéről folytatott disputák az ország- gyűlés költségvetési vitáin mindig kiújultak és az egyetemi kérdés egyik gyújtópontja lett a liberális és konzervatív politikai csoportosulások közötti küzdelemnek. Az e témakörben 1888-ban folyt sajtóvita hangja már mindkét fél részéről keményebb volt, de végeredményben mindkét fél - persze más-más okból - arra a

következtetésre jutott, hogv önálló katolikus egyetemet kell 9

felállítani. A Hittudományi Kar legnagyobb problémája egyébként

az oktatás alacsony színvonala volt. A négyéves képzés a soknemzetiségű karon még a századfordulón is zömében latinul folyt.

Az ultramontanizmus vádjával sokszor indokolatlanul illették a

10

hagyományosan nemzeti szellemű tanári kart és hallgatóságot.

1802-ben a püspöki kar a középiskolai törvény országgyűlési vitája kapcsán komoly formában foglalkozott a katolikus felső- oktatás kérdésével. 1882 februárjában hat püspök sürgette a hercegprímást, hogy foglaljon állás egy katolikus tanárképző intézet Budapesten való felállítása mellett. A püspökök, köztük Haynald Lajos kalocsai érsek és Ipolyi Arnold besztercebányai püspök az ügyet az egyház egyik legégetőbb kérdésének nevezték és úgy vélték: a tanárképzőnek a "gimnáziális tanárok képesítése keretén túl szárnyaló nagyobb kihatása is vagyon a tekintetbe vett intézménynek hangoztatott egyetemi természeténél" fogva. A tanárképző ügye később lekerült a napirendről, de ez év őszén már valódi egyetemalapítási terv született. 1882. szept. 3-án gróf Eszterházy István pozsonyi főispán meglátogatta Esztergomban Simor János érseket és tárgyalásaikon Eszterházy felvetette egy katolikus tudományegyetem Pozsonyban való felál