Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)

Szögi László: Katolikus egyetemalapítási törekvések Magyarországon

14 kívánták elérni, s a századfordulóra több egyetemen jelentős befolyásra tettek szert.

A katolikus többségű Ausztriát később érte el az egyház hagyományos pozícióit megrendítő európai válság. Az"el Rómától”

5

mozgalom itt éppen a századforduló éveiben tetőzött, s tömeges elpártolást eredményezett. Ausztriában a katolikus pozíciók meglehetősen erősek voltak a bécsi és az innsbrucki egyetemeken, az ottani teológiai fakultások révén. Ennek ellenére az osztrák katolikusok már 1881-ben megalakították a salzburgi katolikus egye - tem megszervezésére hivatott bizottságot, amelynek célja az 1850 óta csak egy karból, a bencések vezette katolikus hittudományi

fakultásból álló intézmény igazi egyetemmé fejlesztése lett vol- 6

na. Az első világháború előtt azonban mind a bizottság, mind a nemzeti-liberális Főiskolai Szövetség tervei megvalósulatlanok maradtak. Az osztrákok is igyekeztek a katolikus egyetemi pozíciókat erősíteni, ezért 1902-ben megalakult Ausztriában a katolikus Egyetemi Egyesület.

Érdemes megemlíteni, hogy korszakunk legvégén, 1918-ban állították fel az újjászületett független Lengyelország első, s máig

7

is működő katolikus egyetemét Lublinban. Természetesen a felsoroltakon kívül még több intézményt is megemlíthetnénk, így pl. az írországi Dublin katolikus egyetemét, de ezek az univerzitások az egykori magyar egyetemalapítási tervekben nem szerepeltek példaként.

A magyarországi egyetemek jellege a századforduló előtt A dualizmus időszakában, de már jóval korábban is a magyarországi katolikus felsőoktatási intézmények az egyházmegyei szemi-