Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)
Szögi László: Katolikus egyetemalapítási törekvések Magyarországon
15 náriumokból, legfelsőbb fokon pedig a budapesti egyetem Hittudományi Karából álltak. Katolikus kézben volt még az egri érseki és a pécsi püspöki jogliceum, a tanítóképző intézetekről nem is szólva. Természetesen a katolikus egyház befolyása ennél sokkal nagyobb volt, de e befolyás csak áttételesen, s nem közvetlen, intézményesült formában érvényesülhetett. Ebben az időszakban is sok kispap és teológus tanult tovább külföldi katolikus tanintézetekben, illetve a bécsi Pazmaneumban és különböző római egyetemeken. Az ottani törekvéseket megismerve sok teológusunk vélte úgy, hogy Magyarországon is időszerű az egyház- politika megváltoztatása, életbevágó kérdés a papképzés korszerűsítése, a magyar társadalomban egyre jelentősebb értelmiségi réteg befolyásolása, lehetőség szerinti megnyerése. A kiegyezésig Magyarországon mindössze egyetlen univerzitás- a budapesti - létezett, Mária Terézia óta állami, pontosabban- elnevezése szerint - királyi magyar tudományegyetemként. Az egyetem a 17. században Pázmány Péter személyes alapítványából alakult, és fejlődéséhez a későbbi esztergomi érsekek is nagyban hozzájárultak. Mindez vitathatatlanná tette, hogy az egyetemi alap egy része katolikus egyházi vagyon, amint ezt Deák Ferenc 1868. november 13.-i, ismert beszédében is megállapította, noha - mondotta - az egyetem egésze egyértelműen állami intézmény. A vagyonjogi problémákon túl politikai okokból sem lehetett könnyen tisztázni a kiegyezés körül a pesti egyetem jellegét . A liberális politikusok többsége - így Eötvös József is - azt tartotta volna célszerűnek, ha a teológia kiválik az egyetem
