Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)
Szögi László: Katolikus egyetemalapítási törekvések Magyarországon
13 feszültségek. Európán kívül ugyanebben a tanévben nyílt meg Washingtonban 1889. november 13-án az első amerikai katolikus 3 egyetem - kezdetben három fakultással - és igen gyors fejlődésnek indult. Oél-Amerikában is létrejöttek később ilyen egyetemek, így pld. 1910-ben Argentínában, Buenos Airesben. A magyar felsőoktatás és a hazai egyetemi kérdés szempontjából azonban sokkal fontosabb, hogy miként alakult e problémakör a közép-európai térségben, elsősorban a magyar fejlődésre döntő hatást gyakorló német területeken és az örökös tartományokban. A 48-as forradalmak Közép-Európa nagy részén, így a német nyelvterületen is lezárták az ún. "államegyház" korszakát és nagyobb mozgásszabadságot biztosítottak a különböző felekezetek, így a katolikus egyház számára is. 1848 októberében rendezték meg az első német katolikus napot Mainz-ban, és már a másodikon - 1849-ben Breslauban - felvetették egy német katolikus egyetem alapításának gondolatát. E célból előkészítő bizottságot alakítottak, s Luxemburg városa ajánlkozott is az egyetem elhelyezésére. A porosz kultúrharc kiéleződése után az önálló német katolikus univerzitás létesítése egyre kevésbé látszott megvalósíthatónak, s ígv e törekvés 1882 után végleg lekerült a katolikus 4 nagygyűlések napirendjéről. Bismarck távozása után a kilencvenes években fokozatosan konszolidálódott a német katolikus egyház helyzete, de ekkor már a katolikusok egyetempolitikai törekvésének fő célja a katolikus pozíciók erősítése volt a meglévő állami egyetemeken. Ezt aktív tudományos ösztöndíjpolitikával és - többek között - az egyesületi élet fejlesztésével 2
