Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)

Szögi László: Katolikus egyetemalapítási törekvések Magyarországon

12

Belgiumban történt. Az ekkor Németalföld egykori központjában

Malines-ban (Mechelen) alakult katolikus egyetem, amely 1835—

ben az ősi egyetemi városba LeuvenC(Löwen)-be került és ma is 1

ott működik.

A löweni egyetem nem kis harc után elérte, hogy diplomáit az állami egyetemekével egyenjogúnak ismerjék el, s később az ösz- szes alapítás közül a legéletképesebbnek és legerősebbnek bizonyult.

Franciaországban a század hetvenes-nyolcvanas éveiben nagy küzdelem zajlott a katolikus egyetemekért. 1875-ben a francia kormány engedélyt adott katolikus univerzitások alapítására, azzal a feltétellel, hogy teológián kívül még legalább három karral kell rendelkezniük. Ezután jöttek létre 1876-ben a párizsi és a lille-i, majd 1877-ben az angers-i, a lyoni és a tou- lousei katolikus egyetemek. A kultúrharc során 1880-ban megvonták ezen intézményektől a államvizsgáztatás jogát, így ettől kezdve érthetően csökkent a hallgatóság száma, s bár fennmarad- tak-a párizsi és toulousei Institut Catholique néven, a többi fakultásként - befolyásuk igen csekély maradt a francia felső- oktatásra .

A franciaországinál jelentősebb kísérlet történt Svájcban,' ahol Freiburg (Fribourg) kanton közpénzből alapított nemzetközi katolikus egyetemet 1889-ben, kezdetben jogi- és bölcsészkarral, majd teológiaival is, amelyet a domonkos rendre bíztak. Az egyetem fejlődését azonban a századforduló idején itt is több tényező akadályozta., így a német-francia nemzetiségi ellentétek és a domonkos rendi vezetés valamint a világi tanárok közötti