Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)
Szögi László: Katolikus egyetemalapítási törekvések Magyarországon
11 A keresztény-szociális mozgalomnak politikai programot is kínál és nem utolsósorban újra, de immár más alapokról jelentős figyelmet fordít a katolikus értelmiség képzésére és erősítésére, a katolikus oktatásügy fejlesztésére. A katolikus egyetemi mozgalom Európában és Amerikában A 19. század második felében, az erőteljes ipari és technikai fejlődés időszakában felértékelődött a tudomány szerepe és minden országban egyre nagyobb támogatásban részesültek az állami univerzitások. Sok újonnan született közép- és dél-európai államban, de Európán kívül is ekkor építették ki a modern egyetemeket, amelyeken természetesen az állam által képviselt és elis mert szellemben folyt az oktatás. A liberalizmus egyetempolitikájának alappillére a tanszabadság eszméje volt, azaz a szabad tanítás és tanulás elve, amellyel természetesen együttjárt az egyetem állami jellegének, s így felekezetektől való- teljes függetlenségének követelménye. Az állam újonnan alapított egyetemein ezeket az elveket következetesen érvényesíthette, vita inkább a már évszázadok óta létező korábbi univerzitások jellege körül alakult ki. A liberalizmus eszméjének következetes érvényesítéséhez azon ban az is hozzátartozott, hogy az egyes felekezetek jogosultak legyenek saját erejükből olyan főiskolákat fenntartani, vagy felállítani, amelyekben elsősorban a társadalomtudományokat a keresztény tanítással nem ellentétes szellemben adják elő. A korábban említett kultúrharc közepette számos európai és azon kívüli országban napirendre került katolikus egyetemek alapítása A legkorábbi kísérlet még a század első felében, 1834-ben
