Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)

Borsodi Csaba: A hittudományi fakultások leválasztása a tudományegyetemekről 1950 nyarán

117

ciót, és általános harcot hirdetett ellene.

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 23/1950. számú rendeletével az egyetemek hittudományi fakultásait leválasztották az egyetemekről és átadták az egyházaknak. A rendelet július 1- én jelent meg a hivatalos közlönyben. Értelmezése és a rendelet végrehajtása körül rendkívül sok probléma merült fel, és ezek megoldása egész nyáron folyt, sőt még későbbi évek során is vol tak gondok az anyagi kérdésekben. Az egyetemeken ekkor már nyári szünet volt, ezért az egyetemi tanácsok csak ősszel foglalkozhattak a kérdéssel. A karok vezetői a miniszterhez fordultak egyes kérdések megoldása ügyében. /Bánk József dékán beadványát teljes terjedelmében tartalmazza a melléklet./

Az egész kérdéskör lezárásaként 1950. augusztus 23-án egy meglehetősen Ízléstelen, féloldalas levélben Tolnai Gábor főosztályvezető felmentette a munkavégzés alól a hittudományi karok teljes személyzetét - a dékántól a portásig bezárólag - és rendelkezési állományba helyezte őket.

Ezzel az epizóddal véget ért egy folyamat, melyben a magyar állam száműzte a teológiai tudományokat a magyar felsőoktatásból. A karok vezetői fájó szívvel vettek búcsút ősi universitasaik- tól /Bánk József búcsúzó levelét a melléklet tartalmazza/.

Új, és igen furcsa fejezet kezdődött a teológiai oktatásban. Tanulmányom megkísérelt képet adni egy folyamatról, amelynek e- redményeit még ma is magán viseli a magyar felsőoktatás. Úgy gondolom, elérkezett az az idő, amikor a magyar universitások- nak kötelességük újra magukba fogadniuk az egykor szerves részű két alkotó hittudományi karokat.