Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)
Borsodi Csaba: A hittudományi fakultások leválasztása a tudományegyetemekről 1950 nyarán
113 az alap- és a középfokú oktatásban. A felsőoktatás átszervezésének ideje csak egy esztendővel később kezdődött meg, és így ez is akadályozta a teológiai fakultások leválasztását. A veszély szele azonban megérintette a katolikus hittudományi fakultást. A hercegprímással együtt letartóztatták Baranyai Jusztin egyetemi tanárt, a kar professzorát. Az 1949-es esztendő tapasztalatai arra intették a karokat, hogy az elkövetkező időszakban rájuk nézve is negatív változások következhetnek. Ez már 1949/50-ben bekövetkezett. 1949 végén a teljhatalomra jutott és az első koncepciós pereken túllévő, a félelem légkörét megteremtő kommunista párt elérkezettnek látta az időt a magyar tudományos élet teljes átalakítására. Átszervezés címén a Tudományos Akadémiáról eltávolították a párt szemében megbízhatatlan tudósokat, gyakorlatilag pártiránvítás alá helyezték a tudományos életet. A vallástudomány mint tudomány megszűnt az elkövetkező negyven évben a hivatalos politika szintjén. A Révai irányította kulturális vezetés megkezdte az egyetemi ön kormányzatok szétverését, és a magyar felsőoktatás szovjet mintára történő átalakítását. Az ekkor még - látszatra - megőrzött koalíciós kormányzatban a kisgazdapárti Ortutay Gyula volt a vallás- és közoktatásügyi miniszter. Neki jutott a magyar felső oktatás átalakításának feladata. A VKM. élén álló vezetői kollégium 1950. január 8-10. között Balatonkenesén tartott ülésén dolgozta ki a szocialista oktatásügy feladatait az elkövetkező évekre. A hiányosan megmaradt jegyzőkönyv tanúsága szerint azzal mindenki egyetértett, hogy a felsőoktatásban erősíteni kell a marxista jellegű ideológiai képzést, elvhű szakembereket kell
