Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)
Borsodi Csaba: A hittudományi fakultások leválasztása a tudományegyetemekről 1950 nyarán
114 képezni. A célok elérése érdekében szervezeti változásokat is végre kell hajtani, egyes oktatóktól meg kell szabadulni. Fontos szempont a párthoz, az elvekhez való hűség. Természetesen növelni kell a munkás- és a parasztszármazásúak arányát, és jóval nagyobb gondot kell fordítani a műszaki szakmákra. Az értekezlet hangulatát jól mutatja Bóka László államtitkár hozzászólása: "a pedagógusoknál döntő feladat a marxizmus-leninizmus alkalmazása a pedagógiai gyakorlatban és a tanításban, nevelésben". Az értekezlet a felsőoktatási programot nem találta elég jónak, ezért további munkálatokra visszaadta az illetékes főosztálynak . Az értekezleten Qrtutav miniszter egy rövid hozzászólásban foglalkozott a teológiai fakultásokkal. Ezt a hozzászólást teljes terjedelmében közlöm. "Arra is rá szeretnék mutatni általánosságban, hogy az ideológiai kérdések vitája során nem hangzott el egy kérdés. Hadd említsem meg én a teológiai fakultások kérdését. Bár a teológiai fakultások az egyetemek testében egv're inkább elszigeteltek, mégis azt hiszem helyes lesz most már az egyház és állam szétválasztásának kérdése kapcsán felvetnünk azt a gondolatot, hogy a teológiai fakultásokat átadjuk az egyházaknak. Ne az állami költségvetésben, ne az állam kezében legyen a papképzés kérdése. Emellett azonban feltétlenül meg kell találni a formát, hogy biztosítsuk az állami főfelügyeletet olyan szempontból, ahogyan biztosított pl. a hittankönyvek kérdésében, úgy hogy államellenes izgatás, államellenes munka ne follyék. Ezt biztosítanunk kell a teológiai
