Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)
Schweitzer József: Az Országos Rabbiképző Intézet helye a magyar felsőoktatásban
102 jelent meg. A harmadik nagy vonulat, amelyik a Rabbiképző szellemi hatásából alakult, az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Ez olyasmi volt, mint a Szent István Akadémia, vagy a Protestáns Irodalmi Társulat - zsidó vonatkozásban. Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat évkönyv-sorozatának a MIOK évkönyve a folytatása. Belső, és itt nem részletezendő problémák miatt most megtorpanás állott be a folytatásban, de legközelebbi kötetünk már készen áll a kiadásra. A következő sorozat, és ez már nagyban Scheiber személyes érdeme, a Magyar Zsidó Oklevéltárnak eddig megjelent 17 kötete, melyek többsége 1957 után jött létre. És itt el kell valamit mondanom, éppen Scheiber jellemzésére. Amikor még Magyarországon nem volt szó ökumenizmusról, Scheiber az ökumenizmust a Magyar Zsidó Oklevéltár-kötetek szerkesztésében oly módon gyakorolta, hogy a latin szövegek feldolgozására olyan tudós, szerzetes pap-tanárokat kért fel, akiknek az akkori körülmények között tudományos munkásságra és publikációra nem nagyon volt lehetőségük; és ez a tudományos munkával járó szerény honorárium is embereknek, akik akkor nagyon nehéz helyzetben voltak, testvéri segítségnyújtást jelentett. Ezt Scheiber soha nem mondta, soha nem beszélt róla, hangtalanul tette, és mi pontosan tudjuk, hogy miért nem egy rabbinak, vagy más valakinek adta ezeket a latin szövegeket. Elsősorban azért, mert ezek a pap-tanárok jobban ismerték ezeket, másodsorban pedig, mert morális motivációi is voltak. A Rabbiképző Intézetnek az utóbbi negyven évben igen jeles
