Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)
Schweitzer József: Az Országos Rabbiképző Intézet helye a magyar felsőoktatásban
103 szerepe volt abban, hogy - bár kis mértékben tehette, hiszen megkevesbedtünk, de - Kelet-Európa egyetlen szemináriumaként a környező országokat is ellátta - amennyire onnan jöttek - rabbikkal; tehát internacionális rabbiképzővé vált. A dolgok kedvező alakulása folytán pedig most abban a helyzetben vagyunk, amiről évekig szólni sem lehetett, hogy vendégtanárokat’ hívhatunk. Tehát a Szovjetunió, Csehszlovákia, és más szomszédos országok számára sikerült rabbikat képeznünk, most pedig nemcsak hogy vendégtanáraink vannak Izraelből, hanem két hallgatónk egy-egy szemesztert Jeruzsálemben tölt tanulmányai kiszélesítése céljából. Kevesen vagyunk, nem vagyunk olyan szerencsés helyzetben, hogy akár 3-6 főfoglalkozású professzort is magunknak mondhatnánk; ezért is rendszeresítettük a vendégtanárok intézményét. Az idén már két vendégtanár működött katedráinkon; emellett az igazgató szolgálata teljes mértékben a szemináriumra koncentrálódik, a többi órákat pedig óraadó tanárokkal látjuk el. Az Országos Rabbiképző Intézet struktúrájában mindig jeles szerepük volt az óraadó tanároknak. Nem szeretnék most neveket mondani, mert igazságtalanság volna az egyiket említeni, és a másikat nem; holott itt a nevek légióját lehetne felsorolni. A gyakorlat az volt, hogy a vezető tanárok - a klasszikus korokban - mindig csak professzorok voltak, akik az oktatásnak és a kutatásnak szentelték teljes erejüket. Mellettük azonban kisebb kollégiumokat olyan tudós, gyakorló rabbik láttak el, akik a tudományban és a kutatásban is jeleskedtek, de gyakorlati lel- készi munkát is végeztek. Tehát a rabbijelöltek egyik oldalról
