Bíró Judit: Magántanárok a Pesti Tudományegyetemen 1848-1952 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 12. (Budapest, 1990)
II. A megszemélyesített pozíció: a magántanári szerep 1848 és 1952 között
80 Egyéb esetekben a tanárok rugalmatlansága egyből eltűnik. Akkor is például, amikor Teleki Pált habilitálták. A pályázó jogi doktorátus birtokában jelentkezik a bölcsészeti karra és tudományos kvalitásai nem kisebbek társadalmi rangjánál. Problémamentes képesítésére azonban éppen akkor került sor, amikor még el sem ült a máskarbeli doktorok habilitálása kapcsán kitört vihar. A bölcsészkar határozata mégis egyértelmű és kétségtelen: minden vita nélkül magántanárukká képesítik Telekit.192 A magántanárrá jelentkező nők problémájának kapcsán ismét csak a karok érdekcsoportjai csaptak össze. A bölcsészkar e témában felállított bizottsága - tagjai többek között Alexander Bernát, Beöthy Zsolt, Pauler Ákos, Entz Géza - XX. századi mentalitással és intellektualitással viszonyult a kérdéshez: "A női pályáknak ez a sokszorosítása egyike azon vigasztaló jelenségeknek, melyek a társadalmi igazságba vetett nagyon is ingadozó hitünket mégis megerősítik... Az elvi eltiltással magunkkal jutunk ellenkezésbe, igazságtalanságot iktatunk paragrafusba és megbélyegezzük női hallgatóinkat, kiket ezzel a határozat193 tál ab ovo inferior minőségűeknek nyilvánítunk." Az ellentábor - Pentz Gedeon, Finánczy Ernő és a többiek - szerint azonban az eddig jobbára "csak recipiáló, de nem kimagasló tehetségű nők" magántanárrá képesítése az engedélyezett tanárság további színvonalcsökkenését okozná. A bizottság határozatának elutasítását azonban mégsem ez az érv dönti el, hanem az, miszerint a női habilitálások során a tanárok "önkéntelenül is 194 elnézőbbek lennének a nők megítélésénél . A vitát e megdönthetetlen érv eldönti: 30:31 arányban győz a "gentlemanek" tábora. A magukat a szellem elitjének valló. tanárokat még az sem mentheti, hogy a dologba belenyugodni nem tudó Feministák Egyesületének petíciója sem "újkori" logikán alapult: Glücklich Vilma ügyvezető arra hivatkozik - történelmi tényeket figyelmen kívül hagyva -, hogy az egyetemet is egy nő - Mária Terézia 195- alapította. Az 1910-es évekre már nyilvánvalóvá válik, hogy az eötvösi értelmű- magántanári szerep egyszer s mindenkorra kiiktatódott
