Bíró Judit: Magántanárok a Pesti Tudományegyetemen 1848-1952 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 12. (Budapest, 1990)
Bevezető
7 a rendes tanárokon kívül, más jeles egyének is, a ministérium által ideiglenesen megállapítandó, későbben pedig törvény által meghatározandó feltételek mellett oktathassanak, törvényesen ki- mondatik. 3.§ Ezen elvnek az egyetemnéli alkalmazása a közoktatási ministerre bízatik, tudósítását ez, és egyéb részben teendők iránt a legközelebbi országgyűlésnek benyújtván." Mindez a legkorszerűbb egyetemi eszme, az egyetemi autonómia új szellemű megfogalmazását és törvényes bevezetését jelentette. Egyszerre csorbította és erősítette az önkormányzatot: a tanszéki feudomokra épülő tanári testületet kitette a hierarchián kívüli, a szaktudásukban, mentalitásukban újszerűséget képviselő tanerők veszélyének, megnyitotta a tudás piacát. A magyarországi tudományegyetem újjászervezését azonban nem a 48-as politikusgárda valósította meg. A Habsburg-önkényuralmat kormányzati szinten képviselő Schwarzenberg-kabinet vallás- és közoktatásügyi minisztere, Thun-Hohenstein Leo 1849.szeptember 30-án vezetteti be a tanszabadságon alapuló szervezeti szabályzatot a pesti egyetemen. A birodalom csaknem valamennyi tartományának felsőoktatási intézményébe leküldött 6798. számú császári és királyi miniszteri rendelet huszonöt paragrafusának mintája a közvetlen állami irányítástól mentes, a tudományos gondolkodás és oktatás autonómiáját megvalósító porosz egyetemi modell volt. A XIX. századi magyarországi felsőoktatási reform esetében létrejött tehát egy kissé groteszk hármas kapcsolódás: a szabadságát elvesztő nemzet egyetemének a gyűlölt osztrák provizórium megbízottja hivatalosan elrendeli a kor valóban legkorszerűbb szervezeti formájának átmásolását, viszont az új struktúra kialakításához a császári bürokrácia annak a protestáns porosz államnak egyetemi rendszerét veszi mintául, amely a későbbiek folyamán a német egység megvalósításának céljában a legnagyobb vetélytársává válik. Az 1849-es szervezeti rendelkezés kísérőszövege hangsúlyozza annak "ideiglenes" jellegét, s azt, hogy négy éven belül "minden egyes egyetem részére a sajátos körülményeihez képest végleges alapszabályok meg fognak állapíttatni". Nem ez volt
