Bíró Judit: Magántanárok a Pesti Tudományegyetemen 1848-1952 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 12. (Budapest, 1990)
Bevezető
Bevezető Magyarországon az egyetemek működésének kodifikálására, az egyetemi törvény megalkotására - követve a társadalomfejlődés álta- - lános ritmusát - csak a XIX. század közepén került sor (1848:XIX.te.). A pesti tudományegyetem azonban már az érseki alapítás (1635), a királynői újjászervezés (1769) időszakától őrizte sajátos társadalmonkívüliségét - hol egyházi, hol bírósági szervezetek jogait és jellemzőit képezve le (1784-ig bírói hatáskörrel rendelkezett és a XVII. század közepéig gyakorolta pallosjogát; a királyi kegyekből és főúri adományokból eredő birtokait olyan eredményesen gyűjtögette, hogy az önállóan kezelt egyetemi alap 1868-ban több mint öt millió forintot tett ki). Azonban az ország szellemi életére, tudományosságára különösebben nagy hatással nem volt, s nem jelentett meghatározó ve- télytársat a külföldi egyetemekkel szemben sem. A XII-XIV. századi párizsi, bolognai, oxfordi egyetemek struktúráját viszont évszázadokra konzerválta. Ennek lényege: a tanárok és tanulók szabad társulása, politikailag kiváltságos testületé, a tanulóktól a rektorig szabályozott előlépési lehetőségekkel, előléptetési formákkal. Európa nyugati régiójának több száz éves egyetemi autonómiája, amely a korabeli társadalom szerves fejlődésén alapult és a "kollektív és szokásszerűen legitim jogok"^ egyikeként fejlődött ki, a XIX. században már Magyarországon is meg- késettséget jelentett. Az autonómiát át kellett fogalmazni, az egyetemet pedig be kellett emelni a társadalom civilizálódását jelentő folyamatokba. Erre tettek kísérletet a nemzeti függetlenség és a társadalmi átalakulás jogi alapjait kidolgozó politikusok az 1848:XIX. te.-ben: "A magyar egyetemre nézve rendeltetik: 1. § Az egyetem egyenesen a közoktatási minister hatósága alá rendeltetik. 2. § Az oktatás és tanulás szabadságának azon elve, hogy egyrészről a tanuló arra nézve: melly tant, és mellyik tanártól kívánja hallgatni, szabad választást tehessen; más részről: hogy
