Bíró Judit: Magántanárok a Pesti Tudományegyetemen 1848-1952 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 12. (Budapest, 1990)
II. A megszemélyesített pozíció: a magántanári szerep 1848 és 1952 között
64 értekezlet jóváhagyását kérik, s azt, hogy képviselőik a tanártestületi üléseken teljes - szavazati - joggal részt vehessenek Mivel első beadványukra nem érkezik válasz, követeléseiket kibővítik. A rendes tanárokkal való egyenjogúsításukat kérik minden olyan téren, amely a tanítás érdekét szolgálná: egyforma legyen az óraszám, rendszeresen vizsgáztathassanak tárgyukból, kapjanak szavazati jogot a tanácsülésekre. Szűnjön meg a rendes és a rendkívüli tanárok közötti különbségtétel. 7D évről 60 évre csökkentsék az egyetemi tanárok nyugdíjkorhatárát: az egyetem' nem nyugdíjintézet, a kor "a tudománnyal való foglalkozásban a közömbösség bizonyos nemét hozza magával"145 - szólnak ér veik. Az egyetem struktúrájára vonatkozó terveik szerint -az állami - és nem katolikus! - tanintézet öt karból állna: a bölcsé szeti kar a pedagógiai, nyelvi, történelmi tárgyakat foglalná magában; a jogi kar egy jogtudományi és egy államtudományi karra válna szét; lenne egy matematikai és természettudományi tárgyakat o_ktató kar és végül az orvosi kar. A teológiai kart "átadnák" a megalakítandó katolikus akadémiának. A magántanárok nagyszabású szerkezeti reformjaik keretében a tanszékek szaporí tását is követelik, s végezetül pedig jogaik és viszonyaik tör144 vényes rendezését sürgetik. A 37 magántanár határozott hangú "kiáltványa" a tanári testület számára meglehetősen radikálisnak tűnhetett. Nem a magántanárok és a professzionális tanárok közötti - egyébként gyakori - személyes konfliktust, hanem a különböző jogállású tanerők testületi feszültségét okozta. A magántanárok a kiváltságos egyetemi struktúrát akarták belülről szétfeszíteni - ráadásul a főhatóság, a kultuszkormányzat támogatására számítva. A követelésekből látható, hogy nem szakmai konkurrencia- vagy éppen bérharcuk keretében készítették kiáltványukat, hanem az egyetemi tanítás valódi megújítását akarták elérni. Az Eötvöst követő Pauler Ákosban is miniszteriális támogatóra találtak a magántanárok.145 A tanszabadság legális garanciáját, jogi kidolgozását nyújtó törvény azonban Pauler alatt sem született, viszont az egyetem új habilitációs szabályzatot
