Bíró Judit: Magántanárok a Pesti Tudományegyetemen 1848-1952 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 12. (Budapest, 1990)

I. A pozíció formális keretei: a magántanári szerep meghatározói 1848 és 1952 között

48

lezettsége miatt megbízóikkal szemben vállalat kötelezettségeiknek eleget nem tehetnek" - s ezért inkább lemondanak a képvi- 8 9

selői posztról. Az Egyetemi Tanács - tartva az ügy bonyolultabbá válásától, esetleg egy magántanári bojkottól - elég gyorsan reagál. 1910 júniusában hozott határozata szerint figyelemmel kell arra is lenni, "hogy néha valóban szükség lehet arra, hogy a magántanári képviselők megbízóikat a reájuk vonatkozó kari határozatokról tájékoztassák". Ennek módja a következő: a dékánok a képviselőket "kifejezett kérelmükre" és "esetről esetre" felmenthetik a .titoktartás kötelessége alól. Ennek értelmében kiegészítik egy félmondattal az eskü szövegét is, s a képviselők fogadalma ezek után így zárult: "ha csak a Pázmány

Péter Tudományegyetem hatósága a titoktartás kötelessége alól

9 i

fel nem ment" .. .

A jobbára "becsületszóra" és "titkosan" végzett magántanári képviselőség - a dékán és a jegyző jelenlétében, a joöbkezet a szívre tévő mozdulattal kísérő fogaaaiomtétei ünnepélyességén túl - sok feladatot nem' jelentett. Évtizedenként egy-két olyan dokumentum születik, amely érdemi munkájukról tanúskodik; így például a teljes jogú és az engedélyezett tanárok közötti közvetítő szerepük a magántanárok anyagi helyzetének javítását és tudományos munkásságának támogatását célzó mozgalmakban. Legtöbbször azonban a tanártestuleti ülések "néma" résztvevői: szavazati joguk nincs. Képviselői feladatukért tiszteletdíjat, illetményt nem kapnak.

Csupán egyvalami emelte ki a "címzetes" és a "címzetes és jeileges nyilvános rendkívüli és rendes tanárokat" a magántanárok közül-: az, hogy ők az egyetemen kívül is használhatták címüket. (Emlékszünk: a cimhasználat nemegyszer okozott konfliktust az engedélyezett tanerők és a professzionális tanárok kö9 2

zött.) A címzetesekről és jellegesekröl intézkedő rendelet szerint ezen tanerők a magántanárok sorába tartoznak s velük azonos jogokat élveznek az egyetemi struktúrán belül: így tehát nem minősülnek állami alkalmazottnak, nem jogosultak az egyetemi testületekbe sem választókként, sem választhatókként, nincs vizsgáztatási joguk stb. Mint magántanárok, a magántanári sza-