Bíró Judit: Magántanárok a Pesti Tudományegyetemen 1848-1952 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 12. (Budapest, 1990)

I. A pozíció formális keretei: a magántanári szerep meghatározói 1848 és 1952 között

31 Csupán 1917.június 1-jén tárgyalják megint. A bírálók véleménye egybehangzóan pozitív: a jelölt képesítésre alkalmas. Ekkor a kar egyik tagja - jónevű jogászprofesszor - bejelenti, hogy a folyamodó 1916. szeptemberében "katonaként meghalt" és apja ké­ri a mélyen tisztelt kar hozzájárulását ahhoz, hogy fia sírem­lékén "magántanári minőségét" feltüntesse". A tanácsülésen pa­rázs vita tör ki. íme néhány vélemény: A magántanárság nem ki­tüntetés, amit a halál után is lehet adományozni, hanem venia legendi, "mellyel, mint jövőbeni lehetőséggel kell számolni". - A testület legyen méltányos és "azt a körülményt, hogy a nagyon érdemes jelölt nincs az élők sorában, ne vegye figyelembe; ez annál kevésbé szükséges, mert az elhalálozásnak semmiféle hite­les bizonyítéka nem fekszik a kar előtt". Adják meg az enge­délyt..- "Az elhunytat nem lehet kollokviumra és prőbaelőadásra bocsátani." - A király adja meg a magántanári címet. - A király ezt nem teheti, "magántanárt nem kreálhat". Legfeljebb nyilvá­nos rendkívüli tanári címet adhat. - Annyit rávéshetnek a sírkő­re, hogy ha nem hal meg, magántanár lehetne... Végül a kar dön­tése: a síremléken feltüntethető, hogy az elhunytat a budapesti tudományegyetem jogi kara "magántanárságra érdemesnek" ta­lálta.51 Az esetek legnagyobb részében azért a jó bírálatot kapott jelöltek eljutottak a magántanári képesítő eljárás utolsó fel­vonását jelentő szóbeli vizsgáig és próbaelőadásig. Személyesen is megjelentek tehát a kar előtt, hogy számot adjanak szakmai és oktatói felkészültségükről. Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amelyben az 1892-es, "megre­formált" és a magántanári intéznény fennállásáig érvényesnek te­kinthető habilitációs szabályzat a leginkább eltér attól az 1848-as eötvösi javaslattól, amely a magántanári pozíció ideál­tipikus formáját írja le. Eötvös újszerű rendszert dolgoz ki e téren: ez a "nyilvános vitatkozás". Elképzelése a következő: "...a' kar a1 magántanárul föllép­ni akarónak tárgyat tűz ki, mellyről ez két hét alatt tudós ér­tekezést írni tartozik" C75.§). "Ezen értekezés a' két hét el­telte után köröztetvén a' kar tagjai között, további két nét

Next

/
Thumbnails
Contents