Bíró Judit: Magántanárok a Pesti Tudományegyetemen 1848-1952 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 12. (Budapest, 1990)
I. A pozíció formális keretei: a magántanári szerep meghatározói 1848 és 1952 között
29 rúan tudományos és nem népszerű dolgozatokat" fogadhatnak el a bíráló tanárok.^® A "nyomtatási költségek fedezésére" - az előadói szakvélemények, értékelések sokszorosítására - a pályázóknak koronként változó összegeket kellett a dékáni hivatalba befizetni a folyamodvány benyújtásakor (5.§). A szabályzat arról nem intézkedett, hogy az "claki kifogások" vagy a negatív "személyes minő49 sültség" miatt elutasított jelöltek visszakapják-e a pénzüket. Az a pályázó viszont, akit a habilitációs dolgzatát bíráló tanárok jelentése alapján buktatott meg a kar, bizton kesereghetett nemcsak tudományos kudarca miatt, hanem pénzének elvesztése felett is. A bírálók jelentése a kari tanács elé került. A professzionális tanárok immár másodszor találkoztak a magántanár-jelölt ügyével: mostanra az anyag kibővült a két tanár véleményét tartalmazó iratokkal. El kellett dönteni: a pályázó szóbeli vizsgára bocsátható-e vagy sem. Az eljárás sok esetben formálissá váló jellege miatt akár azt is gondolhatnánk, hogy ha például a két bíráló egyforma javaslattal élt, akkor ezt a tanártestület minden különösebb mérlegelés nélkül jóvá is hagyta. De naivitás volna így hinni. A tanártestület ennél körültekintőbb, s szokásjog és szabályok által biztosított jogköre van, amivel szeret is élni. Két egybehangzó, kedvező bírálat esetén is "kételyek merülhettek" fel a kar tagjaiban. A kultuszminisztérium így intézkedik ezen eseteknél: ha két egybehangzó véleménnyel szemben a többi tanár vitába száll, a bírálók előbb kollégáik kérdéseinek kereszttüzébe kerülnek, s ha még ezek után sincs egyezés, akkor sor kerülhet egy harmadik bíráló kijelölésére, akinek "ítélethozataláig" természetesen az ügyet ismét hosszabb időre elnapolják.^ Ha a két bíráló eltérően ítélte meg a jelölt munkásságát és alkalmasságát, akkor szintén egy harmadik bírálót kértek fel véleményezésre (11.§). Bár a szabályzatok erről külön nem intézkedtek, az idők során a bíráló tanárok informális jogává lett, hogy javaslatot tegyenek a kiváló képességűnek ítélt jelölt vizsga és/vagy pró-
