Bíró Judit: Magántanárok a Pesti Tudományegyetemen 1848-1952 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 12. (Budapest, 1990)
I. A pozíció formális keretei: a magántanári szerep meghatározói 1848 és 1952 között
21 dalom mentalitásbeli alkalmazkodási képességét, készségét. Bár az osztrák szabályzat sem tartalmaz olyan pontot, amelyet a későbbi "személyes minősültség"-hez hasonlíthatnánk, az magából a politikai rendszer terrorisztikus- - elnyomó jellegéből következett, hogy a tudományos munkásság nem egyedüli kritériuma a vizsgára bocsátásnak: a politikai megbízhatóság és vallási hovatartozás igen erősen esett latba a megítélésnél, léte34 zett olyan helytartótanácsi rendelet, amely mind a protestánsok, mind a zsidók egyetemi funkcióktól való távoltartását célozta s ez még az 1868-as egyenjogúsítás után is érvényes maradt - a katolikus alapítású pesti egyetemen még inkább. Csupán a recepciós törvény életbe léptetése (1895-ben) teremtette meg a tudományos egzisztencia legális garanciáját a katolikus vallást nem választók és nem vállalók számára is. Az 1871-es Pauler-féle szabályzat már előlegezi a későbbi diszkriminatív jellegű 8-as paragrafust: úgy rendelkezik, hogy a tanártestület csak azután foghat a benyújtott pályázati anyagok elbírálásához, miután meggyőződött arról, hogy "a folyamodó jelleme ellen alapos kifogásai nincsenek" (8§). A kitétel önmagában nézve még nem oly súlyos, hiszen érthető az egyetem azon szándéka, hogy megfontolja, kit enged sorai közé. Diszkriminatív jellege éppen ellenőrizhetetlenségéből fakad: az elvárások, a szempontok, a premisszák sehol sincsenek megfogalmazva, kodifikálva; az egész a tradicionális önkormányzati jog megfellebbezhetetlenségén és mindenhatóságán alapul s így lehetővé teszi, hogy bárkit, bármilyen indokkal távol tartsanak nem csak az egyetemi katedrától, hanem a tudományos megmérettetéstől is. Ezen túl maga a megfogalmazás - "személyes mi- nősültség" - sem túl szerencsés, nem véletlen, hogy ez a tanár- testületek jobb érzésű tagjainak már igen korán szemet szúr. 1891 októberében a bölcsészkari tanácsülésen elhangzik egy javaslat a pont átfogalmazására: "A tanártestület mindenek előtt az előadó előterjesztése alapján titkos szavazattal határoz, vájjon a folyamodót a képesítéshez bocsátja-e vagy sem."'55 - így hangzott volna az új változat. Az 1892-es szabályzat törvényesíti "a személyes minősültség" megfogalmazást, amitől azon-
