Bíró Judit: Magántanárok a Pesti Tudományegyetemen 1848-1952 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 12. (Budapest, 1990)
I. A pozíció formális keretei: a magántanári szerep meghatározói 1848 és 1952 között
17 "csupán" szellemiségében volt áttörő, mivel a nők csak 1895-től 24 tűnhettek fel az egyetemen s szerezhettek doktori fokozatot, de így is egyértelmű az az óriási különbség, ami a magyar tudományosság tradicionalitása és a liberalizmus mentalitás-fejlesz tő törekvése között fennállt. A Pauler-féle 1871-es rendelkezésben már "tudományos férfiak"-ról esik sző (hasonlóan az oszt rák habilitációc szabályzathoz), s ez egészen 1928-ig így marad érvényben. Nem lennénk azonban igazságosak, ha elhallgatnánk azt, hogy a karok álláspontja e kérdésben sem volt egységes. A jogi kar 1913/14-ben így fogalmaz: "...ajánlatos volna a magántanári képesítésről szóló szabályzat első paragraphusának olya- tén módosítása, hogy az egyetemi magántanárságra nők is bocsáthatók". Az indokok közül érdemes azt idézni, amely a nők jogi pályára való alkalmasságát ecseteli: "...a nő - a bölcsészeti karnak sokszor elvont tárgyainál - sokkal közelebb áll a gyakor lati érzéseket feltételező jogi pályához, s e mellett a természete szerint conservatív nő hivatva van arra, hogy az annyira szükséges conservatív érzést belevigye a jogi és politikai 2 5 életbe". A jogászprofesszorok - mai szemmel is elgondolkoztató - véleménye azonban nem jelentett elfogadható alternatívát az egyetemen belül. Hiába a Feministák Egyesületének érvekkel teli beadványai, hiába az 1918:1. néptörvény a 24. évüket betöltött, írni-olvasi tudó nők választójoghoz juttatásáról, hiába Lovászy kultuszminiszter rendelete a nők egyetemi felvételét korlátozó intézkedések megszüntetéséről (1918. december 7.) - az egyetemi tanácson belül változatlanul a női magántanárokkal szembeni ellenérvek vannak túlsúlyban. Pedig egyetemi felvételük egyre biztosabb: tizenöt év alatt ötszörösére nő a bölcsész hallgató nők és kilencszeresére a medikák száma. Míg az 1900/01-es tanévben 57 bölcsész- és 24 orvostanhallgató nő végez, addig az első háborús tanévben, 1914/15-ben 193 a bölcsész 2 6 karokon és 220 az orvoskarokon végzett nők száma. Az 1926:XXIV. törvénycikk, a leány-középiskolákról és -kollégiumokról intézkedve, törvényesíti a női főiskolai tanárokat. Az27 zal a "didaktikai és szociológiai krízissel" azonban, amely a nők megjelenését kísérné a Pázmány-egyetem előadói között, a ka
