Bíró Judit: Magántanárok a Pesti Tudományegyetemen 1848-1952 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 12. (Budapest, 1990)
I. A pozíció formális keretei: a magántanári szerep meghatározói 1848 és 1952 között
16 letve lakásuk ajtaján lévő névtábláján egyre gyakrabban látható az "m.tanár" felirat. Kari bizottságok alakulnak az ilyen esetek kivizsgálására, felderítésére. 1934/35-ben - az itteni magántanárok kevés száma miatt - a legkevésbé érintett hittudományi kar is csatlakozik a többi kar harcához, s "docens" címet követel a magántanároknak, "professzori" címet a rendes taná- 22 roknak. A magántanári elnevezés megváltoztatásához, a "professzori" cím tör vényesitéséhez azonban a miniszterek nem adják meg a felhatalmazást: a magántanári intézmény életben létéig fennáll a "magántanár"-név is. Míg a különféle egyetemi érdekcsoportok a habilitáltak megszólításáról vitatkoztak egymással s a minisztérimmal, fordult egy kicsit a világ és az egymással vitatkozó férfiemberek egy valódi problémával találták szembe magukat: a magántanárságra jelentkező nőkkel. Az első eset 1912 májusában, a bölcsészkaron történik, amikor Láng Margit a "Görög magánrégiségek" című tárgykörre adja be folyamodását. A bölcsészkar éppen a szabályzat l.§-a alapján utasítja vissza a jelöltet - s ezzel precedenst is kíván teremteni -, mondván: a habilitációs szabályzat "férfiakról" rendelkezik. A történethez tartozik, hogy az ügy elintézésére felállított bizottság - elsősorban Alexander Ber- nát rendes tanár érveit elfogadva - olyan jelentést nyújt be a karnak, hogy kérjék a minisztert a szabályzat vonatkozó kitételeinek megváltoztatására, s így - legalább elvileg - tegyék lehetővé a nők magántanárrá képesítését. A kari ülés azonban 30:13 arányban elveti a javaslatot, s úgy dönt, hogy marad az 23 eredeti megfogalmazásnál, azaz nem habilitál nőket. Az eredeti megfogalmazást egyszer pedig már sikerült túlhaladni. Báró Eötvös József 1848-as egyetemi szabályzattervezete egyáltalán nem alkalmaz nemi diszkriminációt az egyetemi tanítást illetően. A liberális kultuszminiszter - ahogy az az 1848:XIX.t.c. 2.§-ában is olvasható - legtöbbször az "egyének" kifejezést használva rendelkezik az egyetemen oktatókról, és 1848-as egyetemi reformtervezetének a magántanárokkal kapcsolatos paragrafusai (68-89.§§) is "egyének"-et, "illetők"-et említenek; ugyanígy az 1870-es törvényjavaslata. És bár mindez I
