Bíró Judit: Magántanárok a Pesti Tudományegyetemen 1848-1952 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 12. (Budapest, 1990)
I. A pozíció formális keretei: a magántanári szerep meghatározói 1848 és 1952 között
15 Az egyetemi hagyományok és a közfelfogás méltóságos, nagyságos, legrosszabb esetben tekintetes urazó világrendjét ez mélyen érintette. Ezért, éppen a német eredeti alapján, javasolja az orvoskari bizottság a "docens" nevet.^ Egységes karközi álláspont hiányában azonban az ügy nem kerül a minisztérium elé. A téma viszont napirenden marad és 1891-ben az orvoskar mellett a bölcsészkar is elfogadja a "docens" változatot. (Érdemes megjegyezni, hogy a kari ülésen egy másik javaslat is megfogalmazódik, amely az "egyetemi előadó" címet akarja bevezettetni. Ebben méginkább kézzelfogható a magántanárok súlyának csökkenését célzó törekvés.A hatvan évre érvényessé váló habilitá- ciós szabályzatot aláíró Csáky Albin kultuszminiszter 1892-ben így reagál az egyetemi próbálkozásokra: a "docens" szó önmagában magyarul tanárt jelent, s így bárki érthető alatta, mind 18 nyilvános, mind magántanár. 1909 és 1911 között az ügy ismét felszínre kerül s megintcsak az orvoskar kezdeményezésére. Nem véletlen, hiszen - mint majd látni fogjuk - ezen a karon nőtt legrohamosabban a magántanárok száma: nagyon is sokat jelenthetett a gyakorló orvosok számára - márcsak klientúrájuk szempontjából is - e cím megszerzése. A karok álláspontja olyannyira közeledni látszott, hogy hozzájárultak egy egyetemi tanácsi fel- terjesztéshez: "az Egyetemi Tanács 1911. évi április hó 8-án tartott IV. rendes ülésében... azirányban tett fölterjesztést a Minister úrhoz, hogy a jövőben foganatosítandó habilitációk esetében mind a négy karon az 'egyetemi magántanár' elnevezés helyett az 'egyetemi docens' léptessék életbe" (2840/1910-11. r.sz.). Mivel miniszteri jóváhagyás nem születik, az ügy hullámai kissé elülnek, sőt, ismét csak az egyetem belső érdekkülönbségei jelentkeznek. A hittudományi kar 1921/22-ben egyértelműen elutasítja a "docens" megnevezést, mondván: "...a docens nem magyar kifejezés, a magántanár pedig igen helyesen kifejezi a fogalmat és a különbséget". A minisztérium 1923-ban hivatalosan is megtiltja a "docens" név érvénybe léptetését ( 77.893/1923 .vkm.sz.r.). A névváltoztatási próbálkozásoknak azonban ez sem tud véget vetni, s 1929-ben az orvosok kari ülésén ismét felhangzik a panasz: a magántanárok munkahelyük, il-
