Bíró Judit: Magántanárok a Pesti Tudományegyetemen 1848-1952 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 12. (Budapest, 1990)
Jegyzetek
145 tottak: a pénz végül egy kar felállítását tette csak lehetővé. A tudományegyetem végig elzárkózott az elsősorban a gazdasági, kereskedelmi körök által igényelt és sürgetett kar- ervezéstől. Tárgyait nem találta szükségszerűen egyetemi oktatást igénylőnek, létrejövő szervezetét, főleg tanári karát pedig reá nézve idegennek, kevésbé irányítbatónak ítélte. 2341 .130/1920-21. sz. r. határozat • 235MKKE L 6/b. 43. 236 A trianoni döntéssel elcsatolt területek egyetemeinek tar rai többségükben munkahelyük elhagyására kényszerültek. Az "utódállamokból" 1918 és 1924 között mintegy 350 ezer menekült érkezett Magyarországra, ebből 104 ezer kereső, közülük is 4 ezer körüli a közalkalmazottak és szabaafog- lalkozású értelmiségiek száma. (Az adatokat közli: Hajdú Tibor: Az értelmiségi "túltermelés" és társadalmi hatása:. 56.p. in.: A két világháború közötti Magyarországról. Kossuth, 1984.) 2 3 7 Az orvosi kar ismét csak a 2/3-os szavazati arány továbbjutási feltétellé emelését, a "docens" névváltozat bevezee tését javasolta - "úgy a felsőoktatás, mint a tudomány előbbrevitele érdekében, de orvos-társadalmi okokból is", in.: ELTE L BTK 2.788/1921-22. A jogi kari tanácsülés szerint a fő anomália abban kereshe tő, hogy a magántanárok nagy- része nem speciálkollégiumokat, hanem kötelező előadást tart; ezért azt javasolták, hogy ezentúl csak a speciálkollégiumokat tartó magántanáro kát részesítsék javadalmaztatásban. in.: ELTE L JK 1921/22 évi november 23-i ülés jegyzőkönyve. 238ELTE L BTK 2.788/1921-22. 239ELTE L BTK 401/1923-24. 240ELTE L RH 2.132/1921-22.
