Bíró Judit: Magántanárok a Pesti Tudományegyetemen 1848-1952 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 12. (Budapest, 1990)
Jegyzetek
146 24^ELTE L JK 1922/23. évi november 18-i ülés jegyzőkönyve. 242ELTE L BTK 2.171/1922-23. 243ÉLTE L BTK 1923/24. évi március 21-i ülés jegyzőkönyve. ? A4 ELTE L BTK 1.701/1922-23. 245ELTE L JK 1922/23. évi január 24-i ülés jegyzőkönyve. 24^ELTE L BTK 1922/23. évi június 1-i ülés jegyzőkönyve. 247 Az egyetem két világháború közötti történetét elemzi Pölös kei Ferenc: A budapesti királyi magyar tudományegyetem 1919-1944. in.: ELTE Történet, 1985. (X. rész) 291-329.pp. Nem kimondottan a pesti egyetem, hanem a magyar kulturfö- lény megvalósítása „védél-mében ad "bizonyító erejő"-kimutatást Huszti József. 1918 óta az "utódállamok" egyetemein 1.041 új tanszék alakult (Jugoszlávia: 326, Románia: 292, Csehszlovákia: 423), míg Magyarországon csupán 52. in.: Huszti József: Magyar felsőoktatás "Egyetemi Élet", 1938. 4-12. pp. 248 Méhely Lajos nyilvános rendes tanár és Hillebrand Jenő magántanár afférját az 1923/24. évi június 16-i bölcsészkari tanácsülés tárgyalja. ELTE L BTK 1923/24. évi június 16-i ülés jegyzőkönyve. 249ELTE L BTK 1.670/1926-27. 250 A szellemi munkások összeírása. 1928. Magyar Statisztikai Közlemények 79. kötet. A M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal, 1930. 19.p. (A továbbiakban: M.K.KSH, 1930.) Az összeállítás szerint a lakosság 6,6 százaléka, 235 ezer ember végez szellemi munkát. (Tudni kell, hogy a "szellemi munkások" közé 'számították a polgárit végzetteket is, ha "értelmiségi munkakörben" álltak.) 251ELTE L JK 1.936/1918-19. 292Kornis Gyula, Nők az egyetemen. "Napkelet", 1925. V. kötet 68. p. 253M.K.KSH, 1930. 25.0.
