Bíró Judit: Magántanárok a Pesti Tudományegyetemen 1848-1952 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 12. (Budapest, 1990)

I. A pozíció formális keretei: a magántanári szerep meghatározói 1848 és 1952 között

12 gük, még inkább a tudományos karrier-lehetőségük alapján, a pro­fesszionális egyetemi tanárok és az egyetemi segédszemélyzet kö­zött állnak, mintegy "céhen kívüli iparosok". A magántanárok nem főállású alkalmazottak az egyetemen. Fi­zetést nem kapnak, csupán a tandíjból (leckepénzből) részesednek megtartott óráik arányában; oktatói működésük nem nyugdíjjogo- • sült. Magántanárrá képesítésüket.(habi 1 itatio) közvetlenül a ka­roktól nyerik: a nyilvános rendes és rendkívüli tanárok döntenek arról, hogy megadják-e a tanítási jogot (venia legendi) a pályá­zóknak. Az egyetem tanítói testületének kizárólag tanítói joguk alapján tagjai, de annak hatóságaiban, egyéb testületéiben sem részvételi, sem szavazati jogot nem élveznek. Egy joguk van csu­pán: a tanítás, s ez egyszersmind a kötelességük,egyetemi pozí­ciójuk. megőrzésének alapfeltétele is. A magántanári intézmény jogi alapvetését a tanítási szabad­ságot törvényesítő 1848:XIX. törvénycikk foglalja magában: "... a rendes tanárokon kívül, más jeles egyének is, a ministerium által meghatározandó feltételek mellett oktathassanak , törvénye­sen kimondatik" (kiemelés -B.J.). A 48-as társadalomátalakító szándékok egyikeként a szerveze­tében és tartalmában korszerűsített egyetem kialakítása is meg­fogalmazódott. A polgárosodó társadalmi - gazdasági környezetben létre akartak hozni egy olyan felső szintű oktatási intézményt, amely szellemi tőkéjével, intellektuális bankjával egy nem pó­tolható, s ezáltal jogosan kiváltságos testületté válik. A folya­matban a katalizátor-szerepet a magántanároknak szánták. A dolgozat nyomon követi a magántanári pozíció intézményesü­lését .és elhalását. Ezen értelmiségi, tanári szerep eredetileg elképzelt funkciójának szem előtt tartásával próbálja kibontani mindazt a mechanizmust; és "törvényszerűséget", amely a magánta­nárság sajátos metamorfózisát előidézte. Az elemzés elsődleges "színhelye" a pesti tudományegyetem. I, A pozíció formális keretei: a magántanári szerep jogi megha­tározói 1848 és 1952 között A magántanárok képesítési eljárását, azaz a habilitációs szabály­zatot az egyetem főhatóságát jelentő vallás- és közoktatásügyi

Next

/
Thumbnails
Contents