Bíró Judit: Magántanárok a Pesti Tudományegyetemen 1848-1952 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 12. (Budapest, 1990)
I. A pozíció formális keretei: a magántanári szerep meghatározói 1848 és 1952 között
12 gük, még inkább a tudományos karrier-lehetőségük alapján, a professzionális egyetemi tanárok és az egyetemi segédszemélyzet között állnak, mintegy "céhen kívüli iparosok". A magántanárok nem főállású alkalmazottak az egyetemen. Fizetést nem kapnak, csupán a tandíjból (leckepénzből) részesednek megtartott óráik arányában; oktatói működésük nem nyugdíjjogo- • sült. Magántanárrá képesítésüket.(habi 1 itatio) közvetlenül a karoktól nyerik: a nyilvános rendes és rendkívüli tanárok döntenek arról, hogy megadják-e a tanítási jogot (venia legendi) a pályázóknak. Az egyetem tanítói testületének kizárólag tanítói joguk alapján tagjai, de annak hatóságaiban, egyéb testületéiben sem részvételi, sem szavazati jogot nem élveznek. Egy joguk van csupán: a tanítás, s ez egyszersmind a kötelességük,egyetemi pozíciójuk. megőrzésének alapfeltétele is. A magántanári intézmény jogi alapvetését a tanítási szabadságot törvényesítő 1848:XIX. törvénycikk foglalja magában: "... a rendes tanárokon kívül, más jeles egyének is, a ministerium által meghatározandó feltételek mellett oktathassanak , törvényesen kimondatik" (kiemelés -B.J.). A 48-as társadalomátalakító szándékok egyikeként a szervezetében és tartalmában korszerűsített egyetem kialakítása is megfogalmazódott. A polgárosodó társadalmi - gazdasági környezetben létre akartak hozni egy olyan felső szintű oktatási intézményt, amely szellemi tőkéjével, intellektuális bankjával egy nem pótolható, s ezáltal jogosan kiváltságos testületté válik. A folyamatban a katalizátor-szerepet a magántanároknak szánták. A dolgozat nyomon követi a magántanári pozíció intézményesülését .és elhalását. Ezen értelmiségi, tanári szerep eredetileg elképzelt funkciójának szem előtt tartásával próbálja kibontani mindazt a mechanizmust; és "törvényszerűséget", amely a magántanárság sajátos metamorfózisát előidézte. Az elemzés elsődleges "színhelye" a pesti tudományegyetem. I, A pozíció formális keretei: a magántanári szerep jogi meghatározói 1848 és 1952 között A magántanárok képesítési eljárását, azaz a habilitációs szabályzatot az egyetem főhatóságát jelentő vallás- és közoktatásügyi
