Bíró Judit: Magántanárok a Pesti Tudományegyetemen 1848-1952 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 12. (Budapest, 1990)
II. A megszemélyesített pozíció: a magántanári szerep 1848 és 1952 között
109 karon az öt évvel korábbi 119 habilitálttal szemben 104 magántanár működik (bár még mindig négyszer annyi, mint a rendszeresített tanerők); a bölcsészkaron az engedélyezett tanerők száma változatlan: 66; egyedül a jogászok bizonyulnak "felvevőképesnek": itt az 1935-ben tanító 15 magántanár mellé 1940-ig hét 293 újat képesítenek. A budapesti tudományegyetem magántanári létszámának apadását a területvisszafoglalások is elősegítették? az újra felállított kolozsvári egyetemre - "régi jogon" - visszakerülhettek volt magántanárai , illetve volt rendes és rendkívüli tanárai is. 7. A legvégső reform: a megszüntetés A háború alatt, majd az ostrom közepette a magántanári intézmény - hasonlóan az egyetem egészéhez - csak vegetált; akiktől nem vonták meg a venia legendit, azok közül is sokan lemondtak előadási jogukról; a többiekre a háborús szabályok vonatkoz. . 294 tak. Az 1944/45. tanév májusban kezdődő második félévében olyan egyetemi tanácsi határozat született, miszerint a magántanáro295 kát nem kötelezik előadástartásra - a reálisan ítélő testület felmérte a háborús viszonyok okozta akadályokat. Viszont már május végén arról tanácskozott a bölcsészkari ülés, hogyan cssza fel a magántanári jutalmakat. Hajnal István dékán az ösz- szeget az ostrom alatt megrongálódott egyetemi épületek helyreállítására javasolta átadni, de a kari határozat végül a "rászoruló magántanárok Segélyezésére" utalta ki a pénzt; a mintegy 19 ezer pengőt 1500-1500 pengős tételekben azok között osztották föl, akik "valamelyik háborús oknál fogva súlyos 296 anyagi veszteségeket szenvedtek". A 15 ./.1945 .M.E. számú kormányrendeletet az egyetemi tanács 297 rektori határozattá emelte,és elrendelte alkalmazottai 298 köztük a magántanárok - igazoltatását. Az egyetemi testületek - mint minden politikai rendszer- váltás idején - most is tisztázni kívánták a hatalomhoz való viszonyukat,pontosabban egyetemi autonómiájuk biztosítékát. Ez derül ki Frigyesi József rektor 1945/46-os tanévnyitó beszédéből: az igazoltatások kapcsán azt nyilatkozta, hogy azok egye-
